Horváth Zita: Paraszti vallomások Zalában I. A Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálata Zala megye három járásában - Zalai gyűjtemény 51. (Zalaegerszeg, 2001)

Paraszti vallomások - Kapornaki járás

5. Magunk határában földesuraságunk engedelméből tűzre való fájészásunk ingyen elegendő vagyon, épületre való pedig egyedül öreg talpnak való vagyon.

6. Szőlőhegy is valamelly kevés vagyon határunkban, de ezen lévő szőlőket, egyen kívül, mind kint való bírják.

7. Papi dézsmát nem adunk.

8. Kábosztás- és más egyéb veteményeskerteink házheleinken, magunk szükségünkre elegendők vannak.

9. Néha-néha forgácsból valamelly kevés hasznot is vehetünk.

10. Közel szomszédságunkban elegendő malmok vadnak és meszére őrleni nem járunk.

Károk pedig kö^önségessen ezek szokták érni helységünket és határunkat.

1. Szántóföldenk kevés vagyon, s az is csak egy vetőre való és azt is nagyobb részre gyakorta a Mura és Kanizsai vizek ellöntik, s vetéseinket ellrontyák és a köd is, minthogy vizek között vannak szántóföldeink, gyakorta sok károkat okoznak vetéseinkben.

2. Réteinket is hasonlóképpen az árvizek ellöntik és megrontyák, [...] réteink béka- rokkások és nem is terem azokon szarvasmarháknak széna.

3. Vonyós marháinknak legeltetőtt esztendőnként szomszéd Szentháromsági pusz-tán kintelenéttetünk bérleni.

V. Még eddig ki lehetett volna égisz-, vagy félhelyes gazda helységünkben, nem tudtuk, s most sem tudgyuk. S azért egy egiszhelyes gazdának hány hold szántóföldje, vagy hány kaszásra való réttye volna, azt sem tudhattyuk. Hanem azt tudgyuk, hogy egy-egy hold szántóföldenkben két posoni mérőt szoktunk vetni, azt is tudgyuk, hogy szántóföldeink nem egyarányosok, mert Kralicznopolkon és Keresztúton lévő földeink a rosot is megtermik, a többinél hasznossabbaknak és jobbaknak tartatnak. Ellenben Kollátszegen, Polteksallón, Vízdorarkúton, Ka- linyán, Dolnyepolén és Katoribezki, Kertnincs más egyebet nem teremthetünk kukoricánál és zabnál, mivel vizek közöt feküsznek, s azért azokat az árvizek gyakorta meg szokták öntni és a köd is ell szokta rontani. Réteinken pedig nevezetessen Vízdorarkúton, Fölsőfüzérben és Alsófüzérben, úgy Alsóréten némellykor sarjútis kaszálhotunk, Fölsőréten ellenben sarjút sohasem kaszálho- tunk, s máskint is szároz időben kevés szénát terem. Szántóföldeink és réteink, amellyek házheleinkhez adattak, állondossan megtartatnak és esztendőnként nem változtatnak.

VI. Amint a második kérdésre is megmondottuk, még ezen utóbbi urbáriom kezűikbe bé nem hozattatott azelőtt, ami emlékezetünkre először robotott szolgáltunk és az uraságnak, ami dolga volt azt véghezvittük. Számo nem lévén robotunknak, azért nem tudhattyuk, hogy egy-egy gazda hány napi munkát vitt volna véghez. Ezelőtt harminc esztendővel pedig árendátt főzettünk mindaddig, még ezen

137