Zala megye archontológiája 1138-2000 - Zalai Gyűjtemény 50. (Zalaegerszeg, 2000)

Zala megye közigazgatása 1849-1860

A hivatalt viselő neve Csepeli József Smalkovits Mihály Takács János Varga Lajos Bogyay József Oszterhueber Kristóf Soós Pál Miskolczy Pál Horváth Mihály Tersánszky József König Móric 1847 előtt vagy után viselt hivatala (címe) vármegyei mérnök megyei főorvos megyei másodfőorvos táblabíró, tapolcai járási főszolgabíró táblabíró (szántói járás), 1847 előtt sümegi járási főszolgabüó jelölve volt a tapolcai járás szolgabíró tisztére, mint korábbi tiszti ügyész, 1848­49-ben alszolgabíró táblabíró (lövői járás) törvényszéki bíró tapolcai járási sebész kapornaki járási sebész kapornaki járási sebész egerszegi járási sebész 1850 után viselt hivatala megyei mérnök megyei főorvos megyei másodfőorvos tapolcai járási közigaz­gatási főbíró sümegi járási közigaz­gatási főbüó nagykapornaki járási közigazgatási főbíró alsolendvai járási köz­igazgatási segéd tapolcai járási sebész kapornaki járási sebész kapornaki járási sebész zalaegerszegi járási sebész nagykanizsai járási se­bész Kantsal Ferenc lövői járási sebész A legszembetűnőbb, hogy a szakirányai végzettséget és gyakorlatot igénylő hivatalok (mérnöki, egészségügyi hivatalok) megyei szinten változatlanok, a járási szinten a 8 sebész közül 5 helyén maradt, és egy felterjesztésből azt is megtudtuk, hogy az alsolendvai járási sebész körzete - átlépve a járáshatárt - Zalalövő vidékére is kiter­jedt, megtartva régi, 1849 előtti körzetét. A nagykanizsai járást, az alsolendvai és za­lalövői, valamint nagykapornaki járásokból alkották ki úgy, hogy a sebészek körzetei — lényegtelen eltérésektől eltekintve — változatlanok maradtak. Szintén helyén maradt a szakmai ismereteket, gyakorlatot követelő állásban lévő számvevő. A táblabírók pedig a reformkori politikai küzdelmek során egy-egy kérdés kivizsgálására alakult számtalan bizottság tagjaiként szerezhettek közigazgatási ismereteket és néha nem kis gyakorlatot. 39 A berendezkedő Bach-korszakban Zala megyébe nem hoztak idegen közigazga­tási hivatalnokokat. Valamennyi megyei lakos volt, a forradalom és szabadságharc alatt A fentieken kívül ld. még: Molnár András: „A zalai ágyúzás". In: Századok 1996. 6. sz. 1211-1240. p.

Next

/
Thumbnails
Contents