Zala megye archontológiája 1138-2000 - Zalai Gyűjtemény 50. (Zalaegerszeg, 2000)

Zala megye közigazgatása 1790-1849

irattári segédleteket, lajstromokat és betűrendes mutatókat készített. Ö adta ki a vármegye levéltárából a hivatalos másolatokat, igazolásokat és bizonyítványokat, és ő bonyolította le - hivatalos ügyekben - az iratok kölcsönzését is/'

5 A vármegye ügyészi hivatalának három fő feladata volt: a megyegyűléseken és törvényszékeken törvényességi felügyeletet gyakorolt, képviselte és védelmezte az adózó (nem nemes) népesség és az árvák érdekeit, végül közreműködött a megye büntető igazságszolgáltatásában. Az ügyészi hivatal tevékenységét a — vármegye jogi képviseletét is ellátó - főügyész irányította, az első és másodalügyész munkáját pedig (főként a büntetőperes eljárás során) mintegy 12-15 tiszteletbeli alügyész segítette.

66 A vármegye főpénztárait, az országos hadiadót begyűjtő hadipénztárat, valamint a megye saját költségeinek fedezetére szolgáló házipénztárat a főadószedő kezelte. A megye bevételeiről és kiadásairól folyamatosan naplót vezetett, az éves pénzforgalomról pedig — a november elsején kezdődő, és a következő év októberének végén záruló adóév (vagy másképpen katonai év) elteltével — éves számadást készített. Ugyanígy jártak el alárendeltjei, a járási adószedők is. A megyei pénztárak pénzügyi felügyeletét, ill. az adószedés ellenőrzését a főszámvevő és a segédszámvevő látták el.

67 A járások élére megválasztott főszolgabíróknak, ill. a járásokon belüli kerületek — vagy vidékek — élén álló alszolgabíróknak rendkívül sokrétű feladatköre volt. Amint arra tisztségük elnevezése is utal, részt vettek az igazságszolgáltatásban: kisebb polgári peres és kihágási ügyekben maguk bíráskodtak, a megyei törvényszék részére vizsgálatokat, nyomozásokat végeztek, felügyelték járásuk rendjét, közbiztonságát. Végrehajtották a vármegye határozatait, gondoskodtak a népesség és a hadiadó öszszeírásáról, a porció és a közmunkák teljesítéséről, az utak karbantartásáról, előfogatok biztosításáról, vagy a katonai újoncozás és a nemesi felkelés megszervezéséről. Mind a fő- mind pedig az alszolgabírók munkáját egy-egy fizetett (választott) esküdt, •és több tiszteletbeli szolgabíró ül. esküdt segítette, igazgatási és jogszolgáltatási tekintetben egyaránt.

68 A vármegye tisztikarához tartoztak a főispán által — egyszer és mindenkorra — kinevezett táblabírák is, akik nem rendszeres fizetést, hanem napidíjat kaptak a megyei igazságszolgáltatás különböző fórumain, vagy az egyes megyei bizottságokban végzett munkájukért. A főispán által adományozott táblabírói cím egyúttal rangot is jelentett, méghozzá olyan, gyakorlati feladattal nem mindig társuló rangot, amellyel az országos tendenciához hasonlóan - a reformkori Zalában politikai elismerésként Palugyay Imre i. m. 2. köt. 107-122. p.; vö. Láczay Magdolna i. m. 190. p.; Tilcsik György i. m. 168. p. Palugyay Imre i. m. 2. köt. 128-137. p.; vö. Deák Ferenc ügyészi iratai 1-13. p. (Molnár András bevezető tanulmánya) Palugyay Imre i. m. 2. köt. 169-180. p.; vö. Tilcsik György i. m. 169. p. Palugyay Imre i. m. 2. köt. 142-168. p.; vö. Csizmadia 1976. 41. p.; Láczay Magdolna i. m. 191. p.; Tilcsik György i. m. 168-169. p.