Zala megye archontológiája 1138-2000 - Zalai Gyűjtemény 50. (Zalaegerszeg, 2000)

Zala megye közigazgatása 1790-1849

és a törvényhozó hatalom körébe tartozik".

32 A hivatalosan is felkért határozatot, valamint a Zalából önként felküldött tisztújítási statútumot ismét átvizsgálta a helytartótanács, majd 1842. november 22-én kelt 42/882. sz. rendeletében megsemmisítette a honoráciorok szavazati jogát, és felhívta a megyét hatáskörének szigorúbb betartására. A rendreutasított megye ekkor (1843. február 13-i közgyűlésén) az uralkodóhoz folyamodott, hogy amíg az országgyűlés nem foglal állást, hagyja érvényben végzésüket.

33 Válaszul a kancellária arra utasította a megyét, hogy tartsa magát a helytartótanács rendeletéhez, mert a tárgy az országgyűlés hatáskörébe tartozik.

34 1843. augusztus 6-án ismét összeült az eddigi tisztújítási statútumokat felülvizsgáló megyei választmány. Javaslatuk nem volt túlzottan optimista: amíg a tisztújítások rendjét törvény nem szabályozza, a legjobb megyei végzésnek sem lesz több foganatja, mint az eddigi határozatoknak, így teljesen felesleges új rendszabályokat elfogadni, alkalmazzák a jövőben is az 1831-es statútumot. Mivel a honoráciorok szavazati jogáról a helytartótanács beavatkozása miatt a választmány nem adhatott véleményt, csupán a nem nemes káplánok és protestáns lelkészek voksára tett javaslatot.35 Az 1844-es tisztújításra nézve így ismét az 183l-es rendszabás alkalmazását fogadta el a megye közgyűlése, kibővítve azt a katolikus káplánok, valamint az evangélikus és református lelkészek szavazó jogával.

36 A megye azonban e határozatát sem tudta életbe léptetni a helytartótanács közbelépése miatt. Ismét kiújult a vita Zala és a központi kormányszervek között a honoráciorok szavazati jogáról,

37 és ismét a helytartótanács álláspontja érvényesült, mert a megye utolsó reformkori tisztújításán (1847-ben) megint csak a „jól bevált" 183l-es statútum alkalmazását rendelték el, azzal a módosítással, hogy szavazójogot kaptak a 16. életévüket betöltött nemes ifjak is.

38 Feltűnő jelenség, hogy amíg más fontos tárgyakban Zala rendszeres levelezésben állt a többi megyével — a hasonló politikai nézeteket valló megyék megküldték egymásnak határozataikat, így közös állásfoglalást alakíthattak ki —, e kérdésben nem konzultált másokkal. (Ez alól csak az 1836. szeptember 22-én kiadott királyi rendelet közös elutasítása a kivétel.) Nincs nyoma sem a megve jegyzőkönyveiben, sem a választmányi javaslatokban annak, hogy más megyék határozatai a zalai tisztújítási statútumokra befolyással lettek volna. Egyetlen esetet ismerünk 1840-ből, amikor kézhez kapva a Pest megyeiek által kidolgozott megyei önkormányzati rendszabályokat, Zala is kijelölt egy választmányt hasonló átfogó közigazgatási és önkormány32 ZML Kgy. 33 ZML Kgy. 34 ZML Kgy. 35 ZML Kgy. 36 ZML Kgy. 37 ZML Kgy. 38 ZML Kgy. jkv. 1842:2183. jkv. 1843:202. jkv. 1843:1228. jkv. 1843:1780. jkv. 1844:142. jkv. 1844:1881. és 2327., 1845:2., 434., 1788. és 4321. jkv. 1847:1530.