Zala megye archontológiája 1138-2000 - Zalai Gyűjtemény 50. (Zalaegerszeg, 2000)

Zala megye közigazgatása 1790-1849

laegerszeg volt, itt állt a vármegyeháza és a kvártélyház, ám még a megye központi tisztviselői sem éltek feltétlenül állandó lakóként a mezővárosban.

3 Zala megye tisztikarának létszáma 1790 és 1849 között 50-ről 63 főre nőtt, a tisztviselők hierarchiája, valamint az egyes tisztviselők feladata és hatásköre azonban csak kisebb mértékben változott. A tisztikar korszakunkban három központi, és üz járási tisztviselővel egészült ki: egy-egy levéltárnokkal, másodalügyésszel, számvevősegéddel, továbbá hat gyámi, és négy mezei rendőrségi szolgabíróval. Röviddel a rendi alkotmány helyreállítása után — Zala megyében erre az 1790. április 7-ei tisztújító közgyűlésen került sor —, a megye 1790. szeptember 9-én kezdődő közgyűlésén a levéltár politikai és törvénykezési iratainak rendbetételére egy levéltárnokot nevezett ki a főispán. A közgyűlés az alábbiakban jelölte meg az első levéltáros, Deák Péter legsürgetőbb feladatait: készítse el a vármegye nemeseinek lajstromát, valamint vezessen betűsoros névmutatót a közgyűlési jegyzőkönyvekhez.

4 A túlterhelt ügyészi hivatal munkájának megkönnyítése érdekében 1796 őszétől rendes fizetéssel ellátott másodalügyészt is alkalmazott a megye. (Skublics Imre ügyvédet 1796. október 18-án nevezték ki másodalügyésszé.)

5 1797 májusában még csak alig egy évre lépett hivatalba - főispáni kinevezéssel - egy számvevő segéd, az 1819. július 5-i tisztújító közgyűlés alkalmával azonban a főispán már véglegesítette a segédszámvevői állást/' Zala megye — Deák Ferenc által vezetett — gyámi választmányának 1837. május elsejei javaslata nyomán a megye 1837. május 29-ei közgyűlése a tapolcai járásba két, a szántói, kapornaki, egerszegi és lövői járásba pedig egy-egy gyámi szolgabírót nevezett ki a mintegy másfélezer nemesi árva vagyoni és jogi ügyeinek intézésére. A gyámi szolgabírák mind ekkor, mind a későbbiekben az esküdtek közül kerültek ki, évente 100-100 pengőforint fizetést kaptak a megye nemesi felkelési pénztárából, és a gyámi választmány felügyelete alatt végezték munkájukat.

7 1841. augusztus 2-án Zala megye közgyűlése egy-egy újabb alszolgabírót választott meg a tapolcai, szántói, kapornaki és egerszegi járásba, miután a helytartótanács az 1840:9. tc. nyomán a megye kérelmére engedélyezte a népesebb járásokban a mezei rendőrségi szolgabírák alkalmazását.

8 3 Molnár András: Zalaegerszeg 1848-1849-ben. (Zalaegerszegi füzetek 5.) Zalaegerszeg, 19*8. 11. p. 4 ZML Zala vármegye nemesi köz- és kisgyűléseinek jegyzőkönyvei (A továbbiakban: Kg}', jkv.) 1790. szept. 9. 415. sz.; Fára József: Zala vármegye levéltára. Első közlemény. In: Levéltári Közlemények 1935. 231. p. 5 ZAjtL Kgy. jkv. 1796. október 18. 17/10. sz. f

> ZML Kgy. jkv. 1819. júl. 5. 1329. sz. 7 ZML Kgy. jkv. 1837:1247. A gyámi szolgabírók 1849-es névsorát (is) közli: Molnár András: „Zalának elszállt lelke ..." Csertán Sándor kormánybiztos jelentései és levelei 1849. május 26. - július 29. In: Századok 1999. 2. sz. 346-347. p. 8 ZML Kgy. jkv. 1840:1687., 2471., 1841:1772., 1903.