Zala megye archontológiája 1138-2000 - Zalai Gyűjtemény 50. (Zalaegerszeg, 2000)

Zala megye közigazgatása 1750-1790

Év Összes kifizetés (Ft) Fizetések (Ft) Napidíjak (Ft) Adminisztrációs szükséglet (Ft) 1776 35786 11406 6600 520 1777 57828 11358 3704 594 1778 87789 14069 5219 475 1779 83286 13871 6992 613 1780 56284 13671 6514 576 1790. máj. 1. - okt. 49158 6890 4555 271 1791 102145 14955 11903 1017 1752-ben a házi pénztárakat terhelő összes kifizetés valamivel több mint 70 %-át tették ki az igazgatási költségek. Ez az arány a hatvanas években 50 %-ra, a hetvenes évek közepén 40 %-ra, a korszakunk végére pedig mintegy 25 %-ra mérséklődött. A vármegye működtetésére fordított költség ugyanezen idő alatt megkétszereződött. A bérek 2,5-szeresére, a napidíjak 11-szeresére nőttek. A címtár forrásai és a közlés módja A kutatás alapvető forrásai az 1750 után tartott közgyűlések jegyzőkönyvei. 1786. június 14-ig ez 22 vaskos kötet. Ugyancsak kisebb hiányokkal fennmaradtak a közgyűlési iratok is. A jegyzőkönyvekben, illetve az iratokban való tájékozódást segítik az 1765. évtől rendelkezésre álló mutatók. A névtár összeállításához elsősorban a tisztújítások jegyzőkönyvei szolgáltak alapul. Bár az 1723:53. tc. előírásai szerint a megyék három évente kötelesek restauratiót tartani, de ahogy ezt a törvényi rendelkezést 1750 előtt sem, úgy korszakunkban sem tartotta be Zala vármegye. Az 1750 és 1810 kőzd hat évtizedben 10 alkalommal újították meg a tisztikart. (1752. október 20., 1756. október 11, 1761. október 2., 1773. április 13., 1781. szeptember 24., 1790. április 7., 1795. május 4., 1798. június 19., 1803. augusztus 22., 1810. május 7.) Az egyes tisztújítások közt beálló változások nyomon követésében a jegyzőkönyvek mellett a vármegyei főadószedő éves számadásai szolgáltak forrásul. A számadásokban az egyes tisztségviselők számára kifizetett béreket is rögzítették, jelezve a szolgálatban töltött időt is. Ez utóbbi megállapítás nem érvényes a megyei tisztikar alsó szintjén szolgáló esküdtekre, lévén ők egészen a hetvenes évek közepéig nem kapnak rendes bért, csupán napidíjat.