Zala megye archontológiája 1138-2000 - Zalai Gyűjtemény 50. (Zalaegerszeg, 2000)

Zala megye közigazgatása 1541-1750

újjáépítés befcjeztéig a törvényszékeket Bérbe (Zalabér), a gyűléseket Lövőre helyezték át. 1623. május l-jén olvashatjuk először, hogy a töröktől való rettegés miatt a közgyűlés és törvényszék helyét Egerszegről a Vas megyei Körmendre tették át. A 17. században a congregatiók többségét, szám szerint 109-et Körmenden tartották. Néhány alkalommal Szentgróton, Lövőn, Sümegen, Rábahidvégcn, Olláron, Salomváron, Nemesapátiban gyűlt össze a nemesség.

31 A törvényszék egy ideig még Szentgróton maradt, majd 1632-től Sümegre költözött.

32 A közgyűléseket ritkábban, többnyire havonta, a sedriákat a két helyszín miatt gyakrabban, általában két hetente hívták össze. Részvételi jog a megyében lakos, vagy birtokos nemeseket illette meg. A jog egyben terhes kötelességet is jelentett a rossz utak és a még rosszabb közbiztonság világában. Gyakran ismétlődtek a részvételt szorgalmazó felszób'tások, kemény büntetés, általában 12 forint kilátásba helyezésével, vagy elrendelésével. 1617. november 15-én még a jogos indokkal távolmaradókat is az utak és hidak helyreállítására kötelezték.

33 Előfordult, hogy a fontosabb döntéseket a gyér látogatottság miatt a következő gyűlésre halasztották.

34 Megyeháza hiányában, amelyek építését csak az 1723. évi 75. tc. rendelte el, s amely együtt járt az állandó megyeszékhelyek kialakulásával, a közgyűlések helyszíne többnyire a várak nagyterme, vagy a templom volt. Egy 1618. december 13-án hozott rendelet szerint „ha a nemesek feleségeit vagy bármilyen asszonynépet idéznek meg a törvényszékre, a török veszélyre és a kényelmetlen utazásra való tekintettel nem kell személyesen megjelenniük, maguk helyett azonban kötelesek meghatalmazottat állítani". A nemesi falvak megbízottat küldhettek, csakúgy, mint a megyében lakos nagybirtokosok. Utóbbiak megbízólevéllel és utasításokkal látták el küldötteiket, többnyire valamely főember szolgájukat, vagy az uradalmi tiszttartót. Előfordult, hogy távollétükben fontos kérdésekben (adókivetés, követválasztás) a döntést a következő alkalomra halasztották „mivel a mostani gyűlésen a követek nem tudtak uraik nevében nyilatkozni". Közgyűlést a főispán, az alispán, egyes esetekben maga a congregatio is összehívhatott. A törvényszékek pontos idejét — ha csak azt a már említett szokásjog nem szabályozta — maga a közgyűlés határozta meg. A kihirdetést a tárgyak felsorolásával — utóbbi a szükséges utasítások megadása miatt volt fontos — a szolgabúák és esküdtjeik végezték. A jelenlévők felsorolása a 16. század végéig csak kivételesen történt meg, többnyire a főispán vagy más előkelőség személyes megjelenésekor. Zalában az 1590-es évektől vált általánossá az alispánok jelen- vagy távollétének jelzése 31 Lásd a megyei közgyűlési jegyzőkönyvek bejegyzéseit: Bilkei—Turbuly 1989. és Turbuly 1996. 32 Turbuly 1996. 1265. számú regeszta. 33 Lásd a megyei közgyűlési jegyzőkönyvek bejegyzéseit: Bilkei—Turbuly 1989. és Turbuly 1996. 1586. november 16., 1617. január 18., november 15., 1618. december 13. w Turbuly 1996. 1636. július 2.