Zala megye archontológiája 1138-2000 - Zalai Gyűjtemény 50. (Zalaegerszeg, 2000)

Zala megye közigazgatása 1541-1750

re jutottak, másrészt a 18. század folyamán az 1000 hold feletti úrbéres területtel rendelkező birtokosok szerezték meg őket. Pölöske (pölöskei Eördöghök) a Széchényiek, a Hagymássyak központja, Szentgrót a Batthyányok, Keszthely, a Gersei Pethők egykori fészke a Festeticsek kezére került. A Dóczy, Hertelendy, Forintos, Sárkány családok tagjai megtartották, gyarapították birtokaikat, ugyanakkor a megye életet irányító hivatalvállaló elit vezetőivé váltak. Mások, mint a Niczky, Sigray és Inkey családok, több megyékben is birtokosok lévén, később ott terjeszkedtek, vállaltak közéleti szerepet, vagy gazdasági-társadalmi felemelkedésükkel párhuzamosan túlléptek a megyei szerepvállalás keretein.

15 Közigazgatási beosztás Zala megye járásokra tagolódott. Degré Alajos kutatásai nyomán 1513-ból három járást ismerünk, a legnagyobb birtokokat magába foglaló nyugatit, amelyet később kapornakinak neveztek, a tapolcait és a szántóit. A nyugatit 1536-ban osztották ketté nagyobb és kisebb járásra.

16 A forrásokban az egyes járások elnevezése nem volt állandó. Ahogy a megyének, úgy a járásoknak sem volt állandó székhelye. Legtöbbször a szolgabíró nevével jelölték, hiszen számukra akkor világos volt, melyik szolgabúó melyik területet felügyeli. Máskor arról a helységről azonosították őket, ahol éppen a közgyűléseket, vagy törvényszékeket tartották. így a Degré által kapornaki nagyobbnak nevezett járás a forrásokban szerepelt kapornaki, szentgróti, vagy egerszegi nagyobb járásként is. Máskor a megfogalmazás: A Zalán túli részek, vagyis a szentgróti járáshoz tartozók. A kapornaki két járást a 16. század végén egerszegi kisebb és nagyobb járásként is emlegették.

17 Miután az egyik megyei törvényszéket 1632-ben Sümegre helyezték át, a szántói járást sümegiként is emlegették.

18 A szolgabírák megválasztásakor nem nevezték meg, melyik járás élére kerültek, így beazonosításuk a Muraköz kivételével csak a 18. századtól biztos. A Muraköznek egyébként is különleges státusa volt: egy uradalomból állt, amelynek földesura gyakran a megye főispáni tisztét is betöltötte. Egészen a 18. századig a megye leggazdagabb, legsűrűbben lakott területe, amelynek a 17. század 40-es éveitől külön szolgabírája, később alszolgabírái, 15 Degré 1984., Turbuly 1986., 1994/1. 16 Degré 1980. 69-70. p. " Bilkei Irén—Turbuly Éva: Zala vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái I. 15551609. Zalaegerszeg, 1989. (Zalai Gyűjtemény 29.) 642., 674. számú regeszták (A továbbiakban: Bilkei-Turbuly 1989.) 18 Turbuly Éva; Zala vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái II. 1611-1655. Zalaegerszeg, 1996. (Zalai Gyűjtemény 39.) (A továbbiakban: Turbuly 1996.) 1265. számú rcgeszta.