Zala megye archontológiája 1138-2000 - Zalai Gyűjtemény 50. (Zalaegerszeg, 2000)

A megyei és járási tanácsok igazgatási rendszere Zalában 1950-1990 (1991)

Kereskedelmi Igazgatóság, Államépítészed Hivatal, a népnevelési igazgatás megyei szervei, Tankerületi Főigazgatóság, Sportfelügyelőség, Szociális Felügyelőség, Tiszti főorvos.

30 Ezen hivatalok egy szervezeti keretbe tagolásával, a következő osztályszerkezetet kellett kialakítani a megyei tanácsnál: titkárság, pénzügyi osztály, terv- és statisztikai osztály, igazgatási osztály, ipari osztály, kereskedelmi osztály, mezőgazdasági osztály, építésügyi osztály, közlekedési osztály, oktatási és népművelési osztály, közegészségügyi és népjóléti osztály, munkaerőgazdálkodási osztály. A vb hivatali szervezete egyrészt a vb-elnökének, másrészt pedig a felsőbb szakigazgatási szerveknek (megye esetében a minisztériumok) irányítása alatt állt. A felsőbb szervek fontos ügyekben csak a vb elnökén keresztül érintkezhettek a hivatali szervezettel, de kevésbé fontos esetekben közvetlenül is fordulhattak az illetékes osztályvezető felé.

31 A belügyminiszternek, az érdekelt miniszterekkel és a pénzügyminiszterrel egyetértésben adott hozzájárulása esetén, az egyes megyékben a fenti felsorolástól eltérően is felállíthatták az osztályokat. A 159/1950. (VI. 14.) sz. minisztertanácsi rendelet értelmében a hivatali szervezet alkalmazottai felett a fegyelmi jogkört a kinevezésre jogosult vb-elnök gyakorolta. A 160/1950. (VI. 14.) sz. minisztertanácsi rendelet meghatározta a szakigazgatási szervek ügyköreit, továbbá kimondta, hogy - többek között — Zala megyében az ipari és kereskedelmi osztályokat összevontan kell megszervezni. Végül arról is rendelkezett, miszerint a jogelőd szervek hatósági jogkörét nem az egyes osztályok, hanem a vb veszi át.

32 Az 1954-es második tanácstörvény több ponton is módosította a szakigazgatási szervek működési rendjét. A kettős alárendeltség ténye alapvetően nem változott, a szakigazgatási szervek ezután is a vb-nek, iHetvc a felettes szakigazgatási szerveknek - megyei tanács esetén a minisztériumoknak - alárendelve működtek. Jelentős eltérésnek számított viszont a korábbi szabályozáshoz képest, hogy a szakigazgatási szerveknek önálló intézkedési és irányítási jogkörük lett. A jóváhagyott terv és költségvetés, továbbá a megállapított létszám és béralap keretében önállóan gazdálkodhattak és intézkedhettek. Ezzel feloldódott némiképp — elvileg — a hivatali apparátus korábbi merev egységbe kovácsoltsága. Ennélfogva a szakigazgatási szervek a tanács, illetve a vb különös hatáskörű államigazgatási szervei, egyben az államigazgatás országos hatáskörű szerveinek helyi szervei lettek, ami a kettős alárendeltségnek egy más irányú megfogalmazása. A hivatali apparátus kialakításának törvényi keretei, valamint a vezetők kinevezésének metodikája alapvetően nem változott a második tanácstörvény következtében sem. A felsőbb szerveknek minden lényeges kérdést illetően megmaradt — a tartalmi mellett - a formális beleszólási joga is.

33 30 A tanácsigazgatás szervei 1988. 48. p. 31 Uo. 48. p. 32 Uo. 49. p. 33 Uo. 50. p.