Zala megye archontológiája 1138-2000 - Zalai Gyűjtemény 50. (Zalaegerszeg, 2000)
A megyei és járási tanácsok igazgatási rendszere Zalában 1950-1990 (1991)
kajának összehangolásában; a bizottságok tájékoztatása a jogszabályokról, valamint a tanács és a végrehajtó bizottság döntéseiben meghatározott ágazati feladatokról; gondoskodás a bizottságok javaslatainak és kezdeményezéseinek intézéséről, azok tájékoztatása az eredményről; a tanács és a végrehajtó bizottság képviselése a tanácselnök esetenkénti megbízása alapján; a tanácselnök segítése a tanácstagokkal kapcsolatos feladatok ellátásában, különösen az interpellációk és a tanácstagi bejelentések intézésében; közreműködés a testületi ülések olyan napirendi pontjainak előkészítésében, amelyek feladatkörükkel kapcsolatosak; a felügyeletükkel összefüggő testületi határozatok végrehajtásának szervezése és ellenőrzése; kapcsolattartás a végrehajtó bizottság által megállapított munkamegosztás szerint a megyében működő nem tanácsi szervekkel. A tanácselnök-helyettesek segítették a városi, illetve községi tanácsokkal való kapcsolatok fejlesztését. A három helyettes között a szabályzat az ellenőrzés és felügyelet szempontjából felosztotta a megyei tanács szakigazgatási szervezetét. Az általános tanácselnökhelyettes feladata volt a tulajdonképpeni helyettesítés a tanácselnök távolléte esetén. Emellett felügyeletet gyakorolt a tervezési, a pénzügyi gazdálkodási, árellenőrzési, a terület- és településfejlesztési, valamint a munkaügyi tevékenység felett. A második helyettes az élelmiszer-, a fagazdasági és a természetvédelmi, az építési és vízügyi, a közlekedési és hírközlési, az ipari, a kereskedelmi, az idegenforgalmi és a környezetvédelmi tevékenységek felett gyakorolt felügyeletet. A harmadik helyettes feladatkörébe tartozott a művelődési, az egészségügyi, a szociálpolitikai, a sport, az egyházpolitikai, a cigányügyi, az ifjúságpolitikai, az alkoholizmus elleni és a mdománypolitikai tevékenységek összefogása. 25 1989. december 22-én - 1990. január 1-jei hatállyal - a már korábban megváltozott helyzethez igazították a tanács szervezeti és működési szabályzatát annyiban, hogy három helyett kettőben állapították meg a tanácselnökhelyettesek számát. 26 A tanácselnök és helyettesei — bár szakigazgatási szerepük és ezirányú felkészültségük idővel növekedett - alapvetően politikai vezetők voltak. A tanácsi apparátus, a szakigazgatási szervek (osztályok, csoportok stb.) szakmai irányítása a végrehajtó bizottság titkárának volt a feladata. Az első tanácstörvény értelmében ő látta el a szorosabb értelemben vett titkári teendőket a tanács, illetve a vb mellett. Ezen kívül a kialakult munkamegosztás szerint segítette az elnök és helyettesei ellenőrzési, valamint felügyeleti munkájának ellátását, előkészítette a testületi üléseket, felelős volt az itt született jegyzőkönyvek elkészítéséért, szervezte az állandó bizottságok munkáját. Az igazgatás szakszerűsítésének irányába hatott az 1020/1970. (VI. 7.) sz. kormányrendelet, melynek értelmében a titkárt a felettes tanács nevezte ki, határo25 ZMTK 1985. 10. sz, 2/1985. sz. tanácsrendelet a ZMT Szervezeti és Működési Szabályzatáról. 26 5/1989. (XII. 22.) sz. tanácsrendelet. ZMTK 1989. 13. sz.