Zala megye archontológiája 1138-2000 - Zalai Gyűjtemény 50. (Zalaegerszeg, 2000)

A megyei és járási tanácsok igazgatási rendszere Zalában 1950-1990 (1991)

lan időre kinevezni a végrehajtó bizottság dtkárát, valamint a szakigazgatási szervek vezetőit.

11 Az új törvény célja az igazgatás szakszerűsítése mellett a tanácsok pénzügyi, gazdasági alapjainak kiszélesítése, ezzel kapcsolatban önállóságuk növelése volt. 1971-től kezdődően a tanácsoknak, a saját rendelet által - a vonatkozó törvényekkel és jogszabályokkal összhangban - megalkotott szervezeti és működési szabályzatuk alapján kellett munkálkodniuk. A tanácsok tagjait az illető terület választópolgárai választották és hívhatták viszsza. Első alkalommal — 1950-ben —, még az általános választás előtt felállították az ideiglenes tanácsokat a megyékben, járásokban és városokban, ahová formaüag a Magyar Függetlenségi Népfront, gyakorlatilag a Magyar Dolgozók Pártja illetékes bizottságai delegálták a tagokat, később ezzel is „orientálva" a választókat. Ennek megfelelően az ideiglenes megyei tanácsok 1950. június 15-én tartották alakuló ülésüket.

12 Ezúttal és a későbbi alakuló üléseken is az első körben megválasztotta a tanács a végrehajtó bizottságot, amely egy szűkebb körű operatívabb tesüilet volt, azzal a feladattal, hogy két tanácsülés között gyakorolja a tanácstestület hatáskörét. 1971-ig, a harmadik tanácstörvény megjelenéséig a vb feladata volt - saját tagjai sorából - a vb-elnök, a helyettes(ek) és a vb-titkár személyének megválasztása. Őket a vb vissza is hívhatta. Megválasztásukat és visszahívásukat a közvetlen felettes tanács — megyei tanács esetén a minisztertanács - hagyta jóvá.

13 Az első tanácstörvény meglehetősen széleskörű jogosítványokat adott a vb kezébe, amit ráadásul a törvény és a vonatkozó rendeletek pontosan nem is határoltak körül. A hatás- és jogkörök általánosságokban való megfogalmazása egyébként nagyon jellemző volt a korra, melynek következménye a gyakorlatilag korlátlan hatalom lett. A tanácsi apparátus alkalmazottainak, (osztályvezetőinek kijelölése, kinevezése, áthelyezése és elbocsátása szintén a vb hatáskörét gyarapította, amelybe a felügyeleti és fegyelmi jogkör gyakorlása is beletartozott.

14 A végrehajtó bizottság jogkörén az 1954-es második tanácstörvény sem változtatott alapvetően. Az 1018/1969. (IV. 29.) sz. kormányhatározat a szakigazgatási szervek létesítésére, összevonására és megszűntetésére vonatkozó döntést a vb jogkörébe utalta, és ezzel hatályon kívül helyezte a 8/1955. (II. 13.) sz. minisztertanácsi rendelet azon előírását, mely szerint a szakigazgatási szervekre vonatkozó döntések csak a minisztertanács jóváhagyásával, az illetékes miniszter előzetes egyetértésével hajthatók végre.

15

Az 1971-es tanácstörvény fontos jogosítványokat elvont a vb-től és azokat a tanács hatáskörébe utalta, amelyekről már korábban szóltunk. 11 MK 1971. 11. sz. 12 MK (Minisztertanácsi és Miniszteri Rendeletek Tára) 1950. 85. sz. 13 A tanácsigazgatás szervei 1988. 19. p. 14 MK (Törvények és Törvényerejű Rendeletek Tára) 1950. 7. sz. 15 A tanácsigazgatás szervei 1988. 53. p.