Zala megye archontológiája 1138-2000 - Zalai Gyűjtemény 50. (Zalaegerszeg, 2000)
Zala megye önigazgatása 1910-1950 között
állapíthatók meg szolgálati adatait, ennélfogva célszerűbbnek mutatkozott az elhagyásuk. A korszak főispánjainak számbavételével az 1919-es időszak okozott némi problémát. A Tanácsköztársaság idején ezt a címet eltörölték, viszont jogköre valójában tovább öröklődött a megyei direktóriumok vezetőiben és a Forradalmi Kormányzótanács által kinevezett biztosokban, így a jogfolytonosságot meghagyva ezeket a posztokat — és az azokat viselő személyeket — a főispánokhoz soroltuk be. Hasonlóan ehhez nem nyitottunk új rovatot a vármegyei aljegyző-jegyző, járási főszolgabíró-főjegyző és a járási szolgabíró-jcgyző névváltozások esetén sem, hiszen a tisztség tartalma alapvetően változatlan maradt, a névváltozás inkább csak formai módosulást jelentett. Ilyen esetekben az egymás után következő címeket nem tagoltuk évszámokkal, hiszen az a hivataltörténeti részben leírásra került, viszont a névtárban természetesen mindig feltüntettük, hogy melyik címet mettől meddig használta az illető. A tiszti alügyészi állást felvettük ugyan a címtárba, de adataink többségének tanúsága szerint azt nem töltötték be, egyes korabeli tiszti címtárak viszont néha feltüntetnek neveket ennél a funkciónál, ezért ezeket (megkérdőjelezve) mi is felvettük. Az archontológia összeállításával — akárcsak a korábbi időszakoknál — a mindenkori Zala (vár)megyét vettük alapul és adott személynél csak a zalai tisztségeit vettük figyelembe. Ennélfogva, ha egy tisztviselő valamilyen közigazgatási változás folyamán — például egy járás elcsatolása után - más megyéhez került úgy, hogy gyakorlatilag a pozíciója nem változott, annak csakis a Zalához való tartozásáig tüntettük fel a tisztségviselését. A XX. század első fele megyei tisztviselői névtárának összeállításakor két vezérforrásra és nagyon sok másodlagos, kiegészítő forrásra támaszkodtunk. A leghitelesebb és legadatdúsabb forrás típusok egyike természetesen — a megelőző korszakokban is előszeretettel használt — megyei (törvényhatósági bizottsági) közgyűlési jegyzőkönyvek voltak. 66 A forrás értéke — szemponmnkból — a harmincas évek végén indul csökkenésnek, amikor a tisztviselők választása helyett, azok kinevezése kerül előtérbe. A változások nyomon követhetők ugyan a közgyűlés jegyzőkönyveiben, de nem mindig a korábbi precizitással. Az 1945-1950 közötti időszakban nagyjából hasonló problémával kellett megküzdeni, amit a jegyzőkönyvek hiányossága is tetézett. Általában a jegyzőkönyveknél bizonyos megválasztott tisztségviselők, leginkább a járási szolgabüók lokalizálása okozott problémát. Nem tüntették fel ugyanis minden alkalommal a szolgálati helyet, hiszen a konkrét beosztást a főispán csak később végezte el és mivel a Zala Megyei Levéltárban alig maradtak fenn a két világháború között főispáni általános iratok ezért a járási szolgabírák esetében gyakori az adathiány. Ezen a téren a közgyűlés és az önkormányzati hivatalok munkáját visszatükröző 66 ZML Kgy. 1910-1948,1950.
