Zala megye archontológiája 1138-2000 - Zalai Gyűjtemény 50. (Zalaegerszeg, 2000)
Zala megye önigazgatása 1910-1950 között
igazán, amely a második világháború idejére — pl. a tisztviselők választása helyett azok központi kinevezésével — gyakorlatilag a helyi önigazgatás megszűnéséhez vezetett. Az 1945. év, mint ahogy már korábban céloztunk rá, csak formai szempontból nem tekinthető cezúrának. A 14/1945. és az 1030/1945-ös minisztereinöld rendeletek a közigazgatás újjászervezésére utasítottak, alapvető keretnek a régi intézményeket tekintették. 14 Az általános tisztújítás, mint a tisztviselők megválasztásának régi, jól bevált eszköze szinte teljesen eltűnt az első világháború utáni időszakban. 1914 előtt, 1907-ben volt az utolsó általános vármegyei tisztújítás, majd az 1913:LII. tc. — az akkor küszöbön álló vármegyei reformra tekintettel, de inkább annak ürügyén — a hivatali megbízatásokat 1914. év végéig meghosszabbította. Tisza István 1914 júniusában be is terjesztette azt a törvényjavaslatot, amely szakítani próbált a választásos rendszerrel és kinevezett tisztviselőkre bízta volna a megyei „önigazgatást", de a világháború kitörése a javaslat tárgyalását megakadályozta. 15 Viszont éppen a háború szolgáltatott okot arra, hogy a tisztviselők megbízatását az 1914:XLIX. tc.-kel 1916. végéig, majd az 1916:XXX. tc.-kel a békekötést követő naptári év végéig kiterjeszthessék. Az 1918-1919. évi forradalmi mozgalmak ismét ürügyet szolgáltattak az 1920:XI. tc. képében a választások elodázására, amely állapotot az 1923:11. tc. is fenntartotta 16 : „a vármegyei választott tisztviselők megbízatásának újabb meghosszabbításáról szóló 1914:XLIX. tc. rendelkezéseinek hatálya a törvényhozás újabb intézkedéséig, illetőleg a közigazgatási reform életbeléptéig, meghosszabbíttatik". 17 A közigazgatás rendezéséről szóló 1929:XXX. tc. egyik új eleme volt az élethoszsziglani hivatalviselés. Ezzel szándékozták megteremteni a szakértő tisztviselő modelljét, biztosítani a tisztviselő egzisztenciáját, előmenetelét, valamint függetlenségét a választóitól. 18 A törvény értelmében a törvényhatósági főorvost, levéltárost és a vármegyei kezelőszemélyzet tagjait a főispán nevezte ki élethossziglan. Úgyszintén a főispán nevezte ki a közigazgatási gyakornokokat is. A törvényhatóság első tisztviselőjét, az alispánt a törvényhatósági bizottság közgyűlése választotta meg 10 évre. A többi vármegyei központi (alispáni hivatal, árvaszék stb.) és külszolgálatos (járások) tisztviselőt ugyanez a szerv választotta meg (elvben) életfogytig, vagy nyugdíjazásig. 19 A törvény hatályba lépése után — annak rendelkezéseként — Zala megyében a törvényhatósági bizottság 1929. december 9-i közgyűlésén tartották meg 1907 után az első és egyben az utolsó általános megyei tisztújítást. 14 Mezey 1995. 326. p. 15 Egyed 1929. 87. p. 16 Uo. 88. p.; A polgári kon magyar törvényhatósági közigazgatás. (Összeállította: Vörös Károly) kézirat, Budapest, 1956. (A továbbiakban: Vörös 1956.) 17 1923:11. tc. Országos Törvénytár 1923. 18 Mezey 1995. 320. p. 19 1929:XXX. tc. Országos Törvénytár 1929.
