Zala megye archontológiája 1138-2000 - Zalai Gyűjtemény 50. (Zalaegerszeg, 2000)
Zala megye önigazgatása 1910-1950 között
közt és a Muravidéket, amelyet a magyar fegyverszüneti egyezmény már korábban is a jugoszlávoknak biztosított. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány területrendezési törekvései Zala megyét is érintették. Az 1945. július 8-án megjelent 4330/1945. ME sz. rendelet 6 kimondta a balatonfüredi járás Veszprém megyéhez csatolását, amelyet a 151.300/1946. BM sz. rendelet realizált 1946. január 1-jei határnappal 7 . Ugyancsak az előbb említett 1945-ös miniszterelnöki rendelet mondta ki a miháldi és a somogyszentmiklósi körjegyzőségek Somogyból Zalához való átcsatolását, amely azonban csak 1948. augusztus l-jével történt meg. 8 Zala megye területét illetően a legradikálisabb változásokat az 1950. esztendő hozta el. Az 1949. december 14-én kihirdetett 4343/1949. ME sz. rendelet (1950-es hatálylyal) alapvetően a mai napig meghatározó módon alakította át a megyehatárokat. Zala a vesztesek közé került, hiszen a rendelet Keszthely környékével együtt az egész Balaton-felvidék Veszprém megyéhez csatolását irányozta elő. Ugyanez a jogszabály mondta ki a vármegye helyett a megye elnevezés használatát is. 9 A rendeletben foglalt intézkedéseket - Zala megye esetében - az 5.201 /11/11-1 /1950. (III. 12.) BM sz. utasítás hajtatta végre 1950. március 16-i hatállyal. Ekkor csatolták át ténylegesen a keszthelyi, sümegi és tapolcai járásokat Veszprém megyéhez. Némi „kárpótlás"képpen ugyanez a rendelkezés, ugyanezen a napon Zalához csatoltatta Vas megyéből az egervári körjegyzőséget (Egervár, Gősfa, Vasboldogasszony) és Somogy megyéből a surdi körjegyzőséget (Surd, Belezna, Nemespátró). 1 " A megye területét érintő változtatások után újraszabták a belső, járási határokat is két kisebb járás megszüntetésével. Az 1950. május 20-án kiadott 144/1950. sz. minisztertanácsi rendelet 1950. június 1-jei hatállyal kimondta a novai és a pacsai járások megszüntetését. Előbbi községeit a lenti és a zalaegerszegi, utóbbiét a nagykanizsai, zalaegerszegi és zalaszentgróti járásokba osztották be. 11 Ezzel a zalai járások száma 5-re csökkent (lenti, letenyei, nagykanizsai, zalaegerszegi, zalaszentgróti), a bő 5 évvel korábbi 14 járáshoz képest. 6 Magyar Közlöny (A továbbiakban: MK) 1945. 71. sz. A szentantalfai körjegyzőség kivételével. A rendelet a sümegi járáshoz tartozó káptalanfai és zalagalsai körjegyzőségeket is Veszprém megyéhez kívánta csatolni, de ez így ebben a formában nem valósult meg. 7 Rendőrségi Közlöny 1946. 6. sz. 8 ZML Zala vármegye főispánjának iratai (A továbbiakban: Főisp. ír.) 654/1948. 9 MK (Minisztertanácsi és Miniszteri Rendeletek Tára) 1949. 257-258. sz. 1() A magyar településhálózat területszervezési változásai 1945 és 1990 között. (Összeáll, és a bevezetőt írta: Petrikné Vámos Ida) Budapest, 1996. (A továbbiakban: Petrikné 1996.) 11 Uo. 58-59. p.
