Zala megye archontológiája 1138-2000 - Zalai Gyűjtemény 50. (Zalaegerszeg, 2000)
Zala megye közigazgatása 1861-1910
Közben már folytak a kormányalakítással kapcsolatos tárgyalások, amelyeken a koalíció vezérkara lépésről-lépésre feladta elveit. A megyék többségében is lankadt a küzdelem, Zalával együtt néhány megye azonban még a korábbi irányelveket követte és dacolt a parlamenten kívüli kormánnyal. Porteleky március elején még a megyében tartózkodott, s megpróbálta a tisztviselőket — nem egészen sikertelenül — jobb belátásra bírni. „Feladatát" ezzel teljesítette, s miután előkészítette a terepet a királyi biztos megérkezéséhez, felmentették. A király 1906. március 8-án keltezett leiratában tudatta Zala megyével, hogy Szulyovszky Dezső, volt országgyűlési képviselőt Zala és Somogy megyék területére teljhatalmú királyi biztossá nevezte ki. A királyi biztos felhatalmazást nyert arra, hogy a megyei közgyűlés működését bármikor felfüggeszsze, s a közgyűlés jogait maga gyakorolja. A tisztviselőkkel közvetlenül rendelkezhetett, a nem engedelmeskedőket vizsgálat alá vonhatta, hivatalukból elmozdíthatta és másokkal helyettesíthette. Szulyovszky Dezső 1906. március 24-én rendkívüli óvintézkedések közepette érkezett meg Zalaegerszegre. A következő napokban egyenként magához hívatta a tisztviselőket, akik egy árvaszéki ülnök (Ábrahám Dezső) kivételével meg is jelentek nála. A nyolcvanas bizottság és a megyei közgyűlés korábbi hazafias buzdítása, az elfogadott határozatok erkölcsi kényszerítő ereje úgy látszik nem volt elegendő a további kitartáshoz. A tisztikar behódolt, s Szulyovszky utasítására az alispán 1906. március 3l-re rendkívüli közgyűlést hívott össze. A nyolcvanas bizottság — mindezt figyelmen kívül hagyva — március 30-i ülésén az ellenállás folytatása mellett döntött. Tagjai határozatot hoztak, hogy a másnapi rendkívüli közgyűlésre senki ne menjen el. Megbotránkozásukat fejezték ki a tisztikar magatartása fölött, s kijelentették, hogy a kiutalt támogatást ezután csak azok a tisztviselők kaphatják meg, akik az ellenállásban továbbra is részt vesznek. A bizottság állásfoglalásának hírére a tisztikar lemondott. Az alkotmányvédők még mindig meglévő, erős befolyását bizonyítja, hogy a következő napra hirdetett közgyűlésen összesen négy törvényhatósági bizottsági tag jelent meg. Szulyovszky Dezső előttük olvasta fel a vármegye autonómiáját felfüggesztő határozatát és a királyi biztosi kinevezéséről szóló kormányleiratot. A nyolcvanas bizottság ezt követően április 6-ra hívott össze újabb megyei közgyűlést. Az összegyűlt törvényhatósági bizottsági tagokat azonban nem engedtek be a megyeházára, így a közgyűlés egy, dr. Thassy Gábor kertjében megtartott értekezletté alakult át. Itt hosszas vita után abban állapodtak meg, hogy a vármegyei tisztviselők mégis hivatalukban maradnak. Csak este érkezett meg a hír, hogy az ellenzéki koalíció vezetői megegyeztek a Fejérváry-kormánnyal. 125 Ezzel a közel másfél évig tartó kormányválság megoldódott. Ezt követően a megyében is helyreállt a rend. Szulyovszky Dezsőt 1906. április 8án a király felmentette. Az április 18-i közgyűlésen felolvasták a megyei önkormányHanák 1983. 604-605. p.; Vajda 267-270. p.; Belügyi Közlöny 1906. április 1, 1906. március 25.
