Zala megye archontológiája 1138-2000 - Zalai Gyűjtemény 50. (Zalaegerszeg, 2000)

Zala megye közigazgatása 1861-1910

túlterheltségüket enyhíteni.

1

"

2 Ez utóbbiak mellett igyekezett a megye a járási állatorvosok létszámát is felemelni. 1894-ben a megye tizenkét járására összesen nyolc állatorvos jutott. Körzeteik nagy kiterjedése miatt az állategészségügyi felügyelet pontos teljesítése, ragályos betegségek esetén a gyors óvintézkedések megtétele akadályokba ütközött. „A megye túlnyomóan földmíves lakosságának állatállománya képezi jelentékeny anyagi értékét. Sőt, az utóbbi kedvezőtlen termési viszonyok és alacsony gabonaárak folytán a népesség fő kereseti forrását is az állattenyésztés és állatvásári forgalomból nyeri" — indokolta a közgyűlés a két újabb állatorvosi állás rendszeresítésére vonatkozó kérelmét. A kitartó kérvényezés eredményeként nemsokára további állatorvosok alkalmazására nyílt lehetőség.

103 A hivatali ügyforgalom számszerű növekedése természetesen a segéd- és kezelőszemélyzet (írnokok, díjnokok stb.) szaporítását is maga után vonta. A járásokban a főszolgabírákat a melléjük beosztott szolgabírák némiképp tehermentesítették. Az 1890-es években azonban még két olyan járása volt a megyének (a szentgróti és a novai), ahol a főszolgabíró szolgabíró nélkül, kizárólag a segédszemélyzetre támaszkodva végezte a teendőket. Az 1896. október l-jétől ülésező megyei közgyűlés mindkét járásban szolgabírói állás rendszeresítéséhez kért javadalmazást a belügyminisztériumtól. „A főszolgabírói járás egy főszolgabíró által a közigazgatás mai igényének megfelelőleg alig adminisztrálható, mert gyakori, s majd mindennapos eset, hogy közbejött hivatalos jelentés vagy egyéb esemény folytán a főszolgabírónak rögtön történendő elutazása folytán a már berendelt felekkel megkezdett tárgyalást elnapolni, s a feleket más határidőre berendelni kénytelen, miáltal nemcsak a feleknek okoztatik mdokoladan kiadás, de nemzetgazdászati szempontból is hátrányos" - adták elő az ülés résztvevői. A két tisztviselői állás betöltésére azonban egyelőre még várni kellett.

1

"

4 A járási hivatalok rendes működéséhez nemcsak a személyi, hanem a tárgyi feltételeknek is rendelkezésre kellett állni. Ez a legtöbb járásban kívánnivalókat hagyott maga után, mivel a megyei költségvetésben a járási hivatalos helyiségek bérletére előirányzott összegért (járásonként 150 Ft) kellő nagyságú és elfogadható állapotú épületet nem lehetett bérbe venni. „A vármegye tizenkét járásában kilenc főszolgabkó hivatalos helyisége — minthogy három főszolgabírónak a vármegye tulajdonát képező épületekben van hivatalos helyisége — olyan, mely nemcsak a hivatal tekintélyével öszsze nem egyeztethető, de a hivatalos ügyvitelre is hátrányos, amennyiben a helyiségek hiányában kénytelen egy kis szobában a járási főszolgabíró, a segéd- és kezelőszemélyzet, valamint a másológépet kezelő szolga teendőit végezni" — állapította meg ugyanaz a közgyűlés. Ezért a következő évi költségvetésben járásonként 100 Ft-tal 102 ZML Kgy. jkv. 1893. május 1. 21. sz, 1894. október 1. 235. sz. 103 ZML Kgy. jkv. 1894. október 1. 235. sz, 1895. október 1. 1266. sz, 1896. október 1. 483. sz. 104 ZML Kgy. jkv. 1896. október 1. 558. sz.