Zala megye archontológiája 1138-2000 - Zalai Gyűjtemény 50. (Zalaegerszeg, 2000)

Zala megye közigazgatása 1861-1910

mellett voksolt. Ezek után azt kellett eldönteni, hogy melyik legyen ez a tizenkét já­rás, történjen-e változtatás a fennálló szerkezeten. A tapolcai, sümegi, szentgróti, keszt­helyi, kanizsai, pacsai, egerszegi, lendvai, letenyei, perlaki és csáktornyai járások fenn­tartásának szükségességét senki nem vonta kétségbe. Az egerszegi járás igazgatásának fentebb tárgyalt nehézségei folytán azonban világossá vált, hogy mindenképpen ten­ni kell valamit Göcsej vidékének jobb közigazgatása érdekében. Az ügyet felkarolok novai központtal, egy új járási székhely felállításával vélték megoldhatónak a prob­lémákat. A közgyűlésen ezt a kérdést is szavazásra bocsájtották, s mivel a járások lét­számát tovább növelni nem lehetett, a jelenlévők a baksai járás felszámolása és a no­vai járás létrehozása mellett döntöttek. Az új járásba besorolandó községek kijelölése az erre a célra kiküldött bizottság feladata volt. Göcsej hanyatiásának megállítása ér­dekében elhatározták azt is, hogy a főispán útján szorgalmazni fogják a szaporítani szándékolt járásbíróságok egyikének Novára történő helyezését. 73 A járások hivatalszerkezetében a következő évtől a szolgabírák melletti segéderők rendszeresítésével bekövetkező változásokat illetően a közgyűlés kimondta, hogy já­rásában ezután is elsősorban a járás élén álló főtisztviselő tartozik mindenért felelős­séggel. A hivatalos ügyeket segédével arányosan megosztja, távollétében ez utóbbi he­lyettesíti. A segéd a hozzá utalt ügyeket önállóan intézi, ennélfogva minden hivatalos cselekményéért felelős. Mindketten egyidejűleg a székhelyet nem hagyhatják cl, lega­lább egyiküknek a hivatalos ügyekkel mindig ott kell foglalkoznia. Mindketten köte­lesek a járás székhelyén lakni, hiszen rendészeti és egyéb ügyekben is gyakran szük­séges a hivatalos órákon kívül is intézkedniük. Az iktatási, másolási, irattárnoki teen­dőket minden járási hivatalban egy írnok végzi. Hozzátették azt is, hogy a rendelke­zésre bocsájtott irodai átalányból „a megye és a közszolgálat tekintélyének megfelelő hivatalos helyiségekről" kell gondoskodni. 74 Baksa és vidéke természetesen azonnal megfellebbezte a járás megszüntetéséről szóló közgyűlési határozatot. Hiába, mert a baksai járás sorsa a novai járás felállításá­nak szükségessége mellett felsorakoztatott érvek hatására ekkorra már megpecséte­lődött. De nemcsak a baksai járásé! A belügyminiszterrel ugyanis a közgyűlés minden törekvése ellenére sem sikerült elfogadtatni a tizenkét járás további fenntartásáról hozott döntést. A miniszter legfőbb ellenvetése az volt, hogy ezzel az egyes járások területe és népessége közötti feltűnő aránytalanságok továbbra is megmaradnak, s a közigazgatási és törvénykezési beosztás közötti összhangot sem lehet megteremteni. Ezenkívül tizenkét járás esetén a szolgabírák mellett rendszeresítendő segéderők fize­tése is jelentős költségtöbbletet eredményez. Átvizsgálva az eredeti, a megyét tíz járásra felosztani szándékozó tervezetet, azt minden tekintetben helyesebbnek talál­ta, nem utolsósorban azért, mert ezzel a takarékossági szempontokat is érvényesíteni ^ 3 ZML Kg)', jkv. 1877. szeptember 3. 110. sz. 74 Uo.

Next

/
Thumbnails
Contents