Zala megye archontológiája 1138-2000 - Zalai Gyűjtemény 50. (Zalaegerszeg, 2000)
Zala megye közigazgatása 1861-1910
az állampénztárból való folyósítás miatt - mint említettük - már a törvény megszületése előtti években is egyeztetni kellett a kormánnyal. Ez most sem változott. Ezenkívül ingatlan vagyon elidegenítése vagy szerzése, kölcsönök felvétele, a költségvetésben elő nem forduló, terhes szerződések kötése, közművek emelése, űj hivatalok rendszeresítése vagy meglévők megszüntetése esetén is ki kellett kérni a belügyminiszter beleegyezését. Ha azonban a felterjesztéstől számított negyven napon belül a minisztérium nem reagált a határozatra, az elfogadottnak volt tekintendő és végre lehetett hajtani. Ugyancsak a belügyminiszter hagyta jóvá az új megyei szervezetet létrehozó szabályrendeletet, s a közgyűlési jegyzőkönyvek hiteles másolatát is fel kellett hozzá terjeszteni. O döntött a hivatalnokok létszámáról, s fizetésük meghatározásában is érvényesítette befolyását. Az országos ügyekben való állásfoglalás lehetősége most is megmaradt. A törvényhatóságok a közérdekű és országos kérdéseket megvitathatták, ezekről véleményt nyilváníthattak, nézeteiket egymással és a kormánnyal közölhették, s kérvény alakjában a képviselőházhoz is eljuttathatták. Ha valamelyik felsőbb rendeletet törvénybe ütközőnek, vagy a helyi viszonyok miatt célszerűdennek tekintették, végrehajtása előtt feliratot intézhettek ellene az illetékes miniszterhez. Ha azonban a miniszter a felhozott indokok megfontolása után is a végrehajtást követelte, vagy a törvényhatóságot hozott határozatának foganatosításától másodszor is eltiltotta, a kérdéses rendelkezést azonnal és feltétlenül teljesíteni kellett. Az ezt kimondó miniszteri rendeletet, valamint a katonák berendelését és a veszélyeztetett államérdekek miatti halaszthatatlan rendőri intézkedést tárgyaló rendeleteket viszont csak a végrehajtás után lehetett bírálni. Mentesült a törvényhatóság a végrehajtás kötelezettsége alól az országgyűlés által meg nem szavazott adó tényleges behajtására, vagy a meg nem ajánlott újoncok tényleges kiállítására vonatkozó rendeletek esetében. (Ilyenkor csak az előmunkálatokat kellett elvégezni.) A törvény ez utóbbi rendelkezése fontos alkotmányos garanciát jelentett a törvényhatóságok számára. Az önkormányzati jogok korlátozása, a kormány befolyásának növekedése, a centralizációs törekvések fokozatos erősödése ellenére a törvénnyel sikerült megteremteni az országos és helyi érdekek bizonyos összhangját. Mód nyílt a helyi autonóm érdekek és az országos szempontok alkotmányos keretek közötti egyeztetésére. A kormányzati politika dominanciája mellett is meglehetősen széles körben érvényesülhettek az önkormányzati szervek által felkarolt helyi jelentőségű kezdeményezések. A létrehozott törvényhatósági igazgatás modern, polgári jellegű volt, biztosította az ország közigazgatásának gyors és zavartalan működését, hozzájárult a kibontakozó kapitalista fejlődés előmozdításához. 44 44 Vö. Sarlós 115-116. p.
