Zala megye archontológiája 1138-2000 - Zalai Gyűjtemény 50. (Zalaegerszeg, 2000)

Zala megye közigazgatása 1861-1910

többségében nőtt, vagy ugyanaz maradt, egy-két esetben pedig csökkent a fizetés. Mindezt a megye a számára államilag folyósított költségvetésből fedezte. Az 1848 előtti háziadó kivetési rendszer megszűnt, a közigazgatási költségeket ezentúl az állam viselte. Az 1867-es évben a megyei közigazgatás nyolc havi, tényleges működése idejére jóváhagyott költségvetés 111.111 Ft 66 2/3 krajcár volt. A következő évben a megye — a most már 12 hónapos évi szükséglet és a közigazgatásban foglalkoztatott összes személyzet jelentős szaporítása miatt - már 296.360 Ft-ot igényelt. Tisztviselőit azonban - lehetőségeihez mérten - kellőképpen meg akarta fizetni. Hiszen, mint az 1868. évi költségvetés előkészítésekor megfogalmazta „minden egyes lakos érdeke múlhatatian követeli, miszerint a megye tisztviselői állásukból folyó feladatukhoz képest díjaztassanak, mert képesség mellett szorgalom, iparkodás és önfeláldozás, mit az ügyek halmaza okvetetlen megkíván, csak akkor követeltethetik jogosan, ha mindezek anyagilag is kellően jutalmaztatnak".

33 Az önkormányzati jogok visszaadása, „a törvény és szokás által fenntartott helyhatósági tiszti állomások" betöltése megnyugvást hozott. A megyei közgyűlés — átérezve a történelmi fordulópont jelentőségét — a választások megtörténte után, a tisztújítás másnapján (1867. május 7-én) megelégedettséggel nyugtázta, hogy „az 1861. évben megszakadt alkotmányosságot csak most, midőn a törvényesen kinevezett főispán által 1867. évi május hó 6-ára összehívott és megtartott megyei tisztújító közgyűlés által alkotmányos tisztviselői választattak, és így tetdeg belelépett alkotmányos önkormányzati jogai valóságos gyakorlatába, tekinti visszaállítottnak és folytathatónak".

34 A „folytatás" pedig a dolgos hétköznapok további alkotómunkájában következett. Még ugyanezen a közgyűlésen eldöntötték, hogy ezentúl minden harmadik hónap első hétfőjén, ha ez ünnepnap, akkor pedig az azt követő napon tartják a rendes közgyűlést. Elhatározták azt is, hogy a leendő üléseken — követve az 186l-es hagyományokat — először a közjogi kérdéseket, utána a felsőbb rendeleteket, majd az egyéb levelezéseket, végül pedig a megye belügyeit tárgyalják. Szintén ezen a közgyűlésen egy bizottságot küldtek ki az árvaügyek megvizsgálására és jövőbeni kezelési szabályainak kidolgozására.

35 A negyedévenként összehívott közgyűlések határozatait az illetékes tisztviselőknek kellett végrehajtani. A kulcsszerep a Zalaegerszegen lévő központi hivatalokban székelő alispánra és a járások élén álló főszolgabírákra hárult. A járások ekkor még nem rendelkeztek kialakult, állandó járási székhellyel és hivatali infrastruktúrával. Az ügyintézés általában a fő- vagy alszolgabíró lakásán történt, s a hivatali posta is ide érkezett. A korábbi időszakból örökölt járási beosztást — tekintettel a hamarosan bekövetkező rendezésre — nem módosították. Közvetlenül a 33 ZML Kgy. jkv. 1867. augusztus 5. 242. cs 255. sz. 34 ZML Kgy. ír. 1867. május 6. 1. sz.; ZML Kgy. jkv. 1867. május 7. 1. sz. 35 ZML Kgy. jkv. 1867. május 7. 8, 12-13. sz.