Zala megye archontológiája 1138-2000 - Zalai Gyűjtemény 50. (Zalaegerszeg, 2000)

Zala megye közigazgatása 1861-1910

tették, hogy a közjogi interregnum, a provizórikus kormányzati rendszer nem tart­ható fenn sokáig. A centraliszükus törekvések sikertelensége mellett a külpolitikai helyzetnek a Monarchia számára kedvezőtlen alakulása is a magyar féllel való meg­egyezést sürgette. 1865-ben a magyar kormányszékek élén bekövetkezett személycse­rék, a helytartótanács korábbi hatáskörének visszaállítása, az eddigi rendszert megteste­sítő Schmerling államminiszter menesztése, a Februári Pátens felfüggesztése, a kie­gyezési tárgyalások megkezdése, s az országgyűlés összehívása jelezték a változásokat. Mindez természetesen a helyi önkormányzatok működésére is kihatott. Ferenc Jó­zsef a legtöbb megye elére új főispánt állított, akiket széles körű jogokkal ruházott fel. Felhatalmazást kaptak az alkalmatlan tisztviselők felmentésére, a megürült állá­sok betöltésére, a fizetések utalványozására. A közigazgatás provizórium idején meg­lévő szerkezetét azonban a törvényhozás további intézkedéséig egyelőre fenntartot­ták. Az 1861 óta most először ülésező megyei bizottmányok is csak az országgyűlés előkészítésével, a központi választmányok megalakításával foglalkozhattak. 25 Zala megyébe 1865. augusztus 23-án nevezte ki az uralkodó az új főispánt Tolnai Festeüts György gróf személyében. Ezután hamarosan itt is megtörtént az új tiszti­kar megalakítása. Hagyományos tisztújításra a fennálló kényes politikai helyzetben nem kerülhetett sor. Ezért a főispán által előzetesen kinevezett első- és másodalispán a megyét beutazva, a járások korábbi bizottmányi tagjainak véleményét kikérve tette meg javaslatát a többi tisztviselői állásra kinevezendő személyekre nézve. A főispán ezt elfogadta, s általában 1865 október-novemberében mindenhol lezajlott a hivata­lok átadása-átvétele. 26 Mindenkinek persze nem kellett távoznia, többnyire a népsze­rűtlen, bizalommal nem bíró tisztviselőket távolították el. Néhányan egészen magas beosztásban is — pl. főszámvevő, főorvos, főszolgabüó — a helyükön maradhattak. Az addig rendszeresített tisztségek közül egyedül a helyettes alispáni állást szüntették meg, a többit most is betöltötték. Az oly nagyon hiányzó mérnöki állásról - valószí­nűleg a meglévő közigazgatási rendszer további sorsának bizonytalansága miatt — egyelőre nem gondoskodtak. Nyilvánvaló volt, hogy a provizórikus korból átvett és az állásukat most elfoglaló új tisztviselők csak a megyei alkotmányosság tényleges helyreállításáig, az ekkor bekövetkező rendes tisztújításig láthatják el a hivatali teen­dőket. Az 1865. december 14-én megnyílt országgyűlés a trónbeszédre adott válaszfel­iratban a független, felelős minisztérium létrehozása mellett a „megyék, kerületek és városok alkotmányos visszaállítását" is sürgette. A megyék jövendő sorsa a kiegyezést 25 Sashegyi 1965. 98-99, 101-108, 114, 118-120. p. 26 ZML IV. 257. Zala vármegye első alispánjának iratai 1862-1867, 1865. 6344. sz.; ZML IV. 252. a. Zala Vármegye Bizottmányának iratai 1865-1871. Közgyűlési jegyzőkönyvek (A továbbiakban: Kg} 7 , jkv.) 1865. november 28. 2. sz.; ZML IV. 252. b. Zala Vármegye Bizottmányának iratai 1865-1871. Közgyűlési iratok (A továbbiakban: Kgy. ir.) 1865. no­vember 28. 2. sz.

Next

/
Thumbnails
Contents