Zala megye archontológiája 1138-2000 - Zalai Gyűjtemény 50. (Zalaegerszeg, 2000)

Zala megye közigazgatása 1849-1860

Ezeket a pozitív tényeket, ezt a fejlődést elhomályosítja, hogy pusztán végrehajtó hivatallá degradálták a jól szervezett, de bürokratikus hivatali gépezetet. A közigazgatási szervezetnek a törvénykezési szervezettől való szétválasztása végső soron csak megyei szintig érvényesült. A közigazgatás és a jogszolgáltatás szétválasztása pozitív előrelépés a polgári fejlődés során. Ugyancsak előrelépés, hogy megindul a szakigazgatás bizonyos szerveinek kiépülése, melynek egy részét (elsősorban a pénzügyigazgatást) a kiegyezés utáni közigazgatási rendszer is átvette. Tagadhatatlan azonban, hogy a Bach-korszakban alakult ki a polgári közigazgatás, melyre aztán 1867 után ráépülhetett a Idbontakozó magyar igazgatási szervezet, hiszen a beosztás, az épületek, az intézményhálózat egy része már adott volt. Am ahogy célját Bach a „Venvirkungsdreorie", a „Gesamtreich", a Pragmatica Sanctio „indivisibiliter ac inseparabiliter" eszméi alapján el kívánta érni, gyűlölettel töltötte el még azokat is, akik átlátták, hogy a teoretikus alapon felállított közigazgatási struktúra kétségtelenül jelent előrelépést a hivatalszervezet és ügyintézés tekintetében. Nem tekinthetünk el azonban a közigazgatás városfejlesztő tevékenységétől sem. Ez a folyamat legtisztábban Nagykanizsa, és majdnem hasonló mértékben Keszthely példáján figyelhető meg. A modern közigazgatás és szakigazgatás kiépülésével egyre több hivatalnok érkezik a városba, le is telepszik családjával az esetek többségében, hiszen a hivatalok már helyhez kötöttek. Ez a — lakosság arányához mérten nem kis lélekszám - egy polgári gondolkodásmódot, életvitelt hoz magával, beleilleszkedik a város társadalmába, ott előkelő helyet foglal el, személyzetet tart, stb. Ez már a képzettségéből, munkájából élő szakhivatalnok, akinek a szakértelme nélkülözhetetlen a korona, a hivatal számára. A polgárosodó vidéki város, vagy vidéki kisváros egyre erősödő polgárságának formálója, nem egyszer a minta, a követendő példa. Nemcsak a dualizmuskor korszerű közigazgatásának, hanem a dualizmus korában beteljesedő polgárosodási folyamatnak is a Bach-korszak a bölcsője, amikor a kisvárosokban is megjelenik a „Bildungsbürgcrmm", a képzettségét felhasználó polgárság, melynek jelentősége a járási székhelyen óriási, főleg ahol a település gazdasági szerkezete miatt még nem, vagy csak később jelenik meg a vállalkozó polgárság, a „Besitzbürgertum". Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy a - nem csak a közigazgatási - hivatalok kiépülésével 1850 után ugrásszemen megnő a megye- és járási székhelyek nappali lélekszáma. Az ügyes-bajos dolgaikat intézők egyre nagyobb számban keresik fel a székhelyeket, s ez a nappali népességszám tovább nő a telekkönyvi szervezet kiépülésével. Az ingatlanforgalom telekkönyvi bejegyzéshez való kötése különösen nagy forgalmat jelent a járásbíróságoknak. S ha már a járási (megyei) székhelyre kell menni, a bevásárlásokat is ott eszközlik. Megnő a forgalom a hivataltól a kereskedéseken, fogadókon keresztül a patikákig. Ezt elősegíti, hogy ezeken a településeken vásárokat is tartanak, tehát nemcsak a székhely közvetlen környékéről, hanem távolabbról is érkeznek a városba, amit később a vasút megépítése, főleg amikor Nagy-