Zala megye archontológiája 1138-2000 - Zalai Gyűjtemény 50. (Zalaegerszeg, 2000)

Zala megye közigazgatása 1861-1910

FOKI IBOLYA: ZALA MEGYE KÖZIGAZGATÁSA 1861-1910 síz 1861. évi alkotmányos időszak Az 1850-es évek végén a Habsburg Birodalomban kibontakozó válsághelyzet azt mutatta, hogy az államalakulatot nem lehet már többé az eddigi módszerekkel, a birodalmi centralizáció szellemében kormányozni. Az olaszországi katonai vereség, a kibontakozó nemzeti ellenállási mozgalmak, az államháztartás csődje változtatásra kényszerítették a császárt. Ferenc József első lépésként 1859 nyarán átalakította a kormányt, a következő év elejétől pedig már a magyarokkal való megegyezés lehetőségeit is kereste. 1860. április 19-én Albrecht főherceg, addigi magyarországi főkormányzó és hadfőparancsnok helyébe a népszerűbb, magyar származású Benedek Lajos táborszernagyot nevezte ki, majd hamarosan sor került az ország öt kerületre való felosztásának megszüntetésére is. Az 1860. október 20-án kibocsátott Diploma és az azzal kapcsolatos „Legfelsőbb kéziratok" pedig újraszabályozták a birodalom, s azon belül Magyarország közjogi viszonyait. Az 1848 előtti udvari kormányszékek közül visszaállították a magyar kancelláriát és a helytartótanácsot, s 1861. április 6-ára összehívták az országgyűlést.

1 A megyei autonómia újbóli felélesztését az uralkodó már 1860 áprilisában, Benedek Lajos kinevezésekor megígérte. Az Októberi Diploma kapcsán született rendelkezések ezt az ígéretet realizálták, s 1860 végén 1861 elején mindenhol megindult a megyei és városi önkormányzatok újjászervezése. A kinevezett főispánoknak adott kancelláriai utasítás értelmében minden megyében egy állandó bizottmányt kellett létrehozni, amely a törvényhozás megfelelő intézkedéséig tanácskozó testületként működött. Ezt megelőzte egy ún. „előkészítő értekezlet", ahol a megyék politikailag aktív elemei a szervezési teendőket vitatták meg. Ehhez a keretet több megyében a helyi gazdasági egyletek gyűlései biztosították, ezek tanácskozásai alakultak át politikai értekezletté.

2 így történt ez Zalában is, ahol 1860. december 3-án a Gazdasági Egylet üléséből jött létre egy „tanácskozmány", amelyről annyit tudunk, hogy ott az Októberi Diplo1 Sashegyi Oszkár: Az abszolutizmuskori levéltár. Budapest, 1965. (A továbbiakban: Sasheg)

7

! 1965.) 67-70., 73. p.; Sashegyi Oszkár: A neoabszolutizmus rendszere 1849-1867. In: A magyarországi polgári államrendszerek. (Szerk. Pölöskei Ferenc és Ránki György) Budapest, 1981. (A továbbiakban: Sashegyi 1981.) 128. p. 2 Szabad György: Forradalom és kiegyezés válaszútján (1860-61). Budapest, 1967. (A továbbiakban: Szabad) 28, 78., 158, 162-163. p.; Sashegyi 1965. 74. p.