„Javítva változtatni”. Deák Ferenc és Zala megye 1832. évi reformjavaslatai - Zalai gyűjtemény 49. (Zalaegerszeg, 2000)

Zala vármegyének az országos kiküldöttségnek rendszeres munkáira tett észrevételei - III. A Contributionale commissariaticum (adóügyi munkálat)

vallott törvény által is megerősíteni és megállapítani véli, mely vélekedés magában igen helyes, és a célnak tökéletesen megfelelő volna akkor, ha az minden kérdésen kívül kivihető lehetne, de minekutána bizonyos az, hogy egy bármely csekély, annyival inkább egy nagyobb kiterjedésű vármegyének pénztáraiban esztendőnként folyni szokott több százezer conventios186 pénzbéli forintok erejéig elégséges vagyonbéli bátorságot valamely adószedő birtokában ritkán, vagy éppen találni nem lehet, és hogy akárki is idegen egy ily csiklandós tárgyban, milyen a pénz dolga, az adószedő helyett kezességet vállalván, a maga vagyonát egyedül csak a sorsra bízza, vagy szinte ritka tünemény, vagy éppen nem is reménylhető dolog, minekutána más részről bi­zonyos az is, hogy a legnagyobb kezessége és garanciája a pénztárok igaz és helyes folytatásának az adószedő egyeneslelkűségekben, tiszta lelkiisméretiben, és becsület- érzésiben helyheztethetik, s az ilyes tulajdonságokkal felruházott ember, bár csekély birtokú legyen is, sokkal alkalmatosabb ezen hivatal viselésére a nagyobb birtokú rossz lelkű embernél, és így ezen okból a jó lelkűségről isméretes, bár kisebb birtokú em­bert mindenesetre legelsőben kellene választani, azért is az országos kiküldöttségnek feljebb előadott vélekedését törvény tárgyává tenni célaránytalannak lenni látszik azon okból, mert ilyen törvény mellett vagy ritkán vagy sokszor éppen nem lehetne adó­szedői hivatalra valakit kapni, és így a hivatal üresen nem maradhatván, a törvény ellenére is olyant, ki sem elegendő bő vagyonnal nem bír, sem kezességét is elölmu- tatni, s maga helyett jótállót állítani nem tud, mint egyébaránt mégis emberséges és értelmes embert kellene megválasztania, márpedig az olyan törvény, melyet folyvást és áltáljában megtartani nem lehet, a többi törvények megszegésére is csak útmutatá­sul szolgál, és így mindenkor veszedelmes inkább, mint célarányos és hasznos; azért jobb és tanácsosabb ilyen törvényt nem is hozni, mint azt meghozván, mindjárt szü­letésének kezdetén meg nem tartani és tartani tudni. Ugyanazon cikkelyben az országos kiküldöttség két adószedőt javall egyszerre vá­lasztatni oly formán, hogy az egyik a hadi, a másik a házi pénztárokat187 vegye szám­adása alá, s egyik a másiknak mintegy felvigyázója lévén, kölcsönös egymásnál lévő zárok alatt tartsák a kezeik között lévő vármegye pénzeit, ezen rendelés is a nagyobb és gyakrabbi visszaéléseknek megzabolázására lévén intézve, ha a maga céljának tö­kéletesen megfelelhet, igen elfogadható fog lenni; de itt is némely oly nehézségek ad­ják elő magokat, melyek a javallott véleménynek ellenére látszanak lenni, mert ha két adószedő mindenik különb cassát manipulálván,188 egyik a másiknak ellenőrségét fog­ja vezetni, azt egyébként rendesen teljesíteni nem tudhatja, mintha mindenik a be­vételeket és kiadásokat is a maga jegyzőkönyveibe iktatja és vezeti, és akkor ugyana­186 Pengő, azaz ezüst. 187 A hadipénztárban az állami hadiadót, a házipénztárban a vármegye saját költségeinek fedezetéül szolgáló háziadót kezelték. 188 Külön pénztárat kezelvén. 82

Next

/
Thumbnails
Contents