„Javítva változtatni”. Deák Ferenc és Zala megye 1832. évi reformjavaslatai - Zalai gyűjtemény 49. (Zalaegerszeg, 2000)
Előszó
nemzeti csinoskodásunk haladásával váltóján az idő szelleme, sok régit el kell törleni, sok újat alkotni, sokat javítva változtatni”. ELŐSZÓ Államiságunk 1000. évfordulóján a zalai jogászok két dologra különösen büszkék lehetnek. Egyrészt arra, hogy itt, az 1232-es kehidai oklevél kiadásával vette kezdetét a magyar vármegyerendszer kialakulása, másrészt pedig arra, hogy elődjük volt a jog- államiság és a modem polgári államrend kiépítésének múlt századi élharcosa, Deák Ferenc. A „nemzet prókátora” Zala megyében kezdte hivatali pályafutását: miután megszerezte ügyvédi diplomáját, előbb a vármegye ügyészeként dolgozott — közel tíz esztendeig —, majd pedig Zala követeként került az országgyűlésre, s lett az ország egyik legmesteribb jogalkotója, kodifikátora. Deák emléke arra kötelezi a zalai jogász- ságot, hogy intézményei és szervezetei szervezőmunkával és anyagi támogatással is vegyék ki részüket Deák szellemi és tárgyi örökségének ápolásából. Zala megye jogásztársadalma az utóbbi években számos alkalommal tanújelét adta, hogy szívügyének tekinti a deáki örökség megőrzését, feltárását és közreadását. 1995-ben a Zala Megyei Bíróság és a Zala Megyei Levéltár közösen jelentette meg — döntően az Igazságügyi Minisztérium támogatásával — a „Deák Ferenc ügyészi iratai 1824-1831” című forráskiadványt, 1998 áprilisában pedig Deák igazságügyi miniszterségéről rendeztünk — a Magyar Jogászegylet Zala Megyei Szervezete által is támogatott — közös tudományos emlékülést. Az emlékülés előadásai „A Batthyány-kor- mány igazságügyi minisztere” c. kötetben láttak napvilágot 1999 tavaszán, miközben a zalai jogászság felkarolta a kehidai Deák-kúria helyreállításának ügyét is. 1999 őszén a Magyar Jogászegylet Zala Megyei Szervezete megvásárolta, majd ez év áprilisában a megyei levéltárnak ajándékozta a Kehidán felbukkant értékes Deák-kéziratokat. Hagyományápoló tevékenységünket most e munka kiadásának támogatásával kívánjuk folytatni. A Deák Ferenc által fogalmazott — ám munkáinak kiadásából mindeddig hiányzó — mű a jogászok számára különösen azért lehet érdekes, mert terjedelmének közel fele az igazságszolgáltatás, azaz a bírósági szervezet, valamint a polgári és büntető törvények reformjával foglalkozik. A pályakezdő Deák itt fogalmazta meg először az ártadanság vélelmének modern alapelvét, és e munkájában kísérelte meg először összhangba hozni hazai törvényeinket Nyugat-Európa polgári államainak liberális jogrendjével. 7
