„Javítva változtatni”. Deák Ferenc és Zala megye 1832. évi reformjavaslatai - Zalai gyűjtemény 49. (Zalaegerszeg, 2000)

Zala vármegyének az országos kiküldöttségnek rendszeres munkáira tett észrevételei - II. Az Urbarialis (úrbéri munkálat)

helybe hagyható leend. Mert ha a szabad vétel minden megszorítás nélkül határtalanul megengedtetik, magához vonja egy-két pénzesebb gazda nagy részét a helységbéli jobbágyüléseknek, s ezáltal számos háznépek birtok és föld nélkül maradván, nyomorúságra, sőt szűkebb esztendőkön talán éhen hálásra is jutnának, vagy pedig alattomos tolvajság és talán erőszakos rablások, dúlások, sőt lázadás által akarnának segíteni elhagyott sorsokon, s a közbátorságot vétkes kiszökéseik által megzavarnák. Példák ebben Európának olyan tartományai, melyekben a földnek kiterjedéséhez képest felesleges lévén a népesedés, a lakósok nagy részének élelmet adó földbirtok nem jutott, ezek tehát kézi munkájok által lévén kéntelenek kenyeret keresni, ha valamely változások miatt, vagy akármi véletlen okból is munkát, s ezáltal élelmet nem kaphatnak, vagy éhen vesznek, vagy a gazdagabbak házait feldúlják; Magyarország hely- heztetése pedig e részben még szerencsétlenebb lenne, ha nagyon megszaporodnék azoknak száma, kik földbirtok nélkül szűkölködnek; mert a fábrikák s a kereskedés, melyek más tartományokban oly számos embert foglalatoskodtatnak és táplálnak, nálunk ezer akadályokkal küszködve süllődnek. Igaz ugyan, hogy cseléd és napszámos mindenkor kellene az ilyen gazdagabb birtokosnak is, mert a számos jobbágyi adózásokat, a közmunkát, és nagy kiterjedésű földjeinek mívelését maga egyedül háza népével teljesíteni képes nem volna, de a mindennapi köztapasztalás, és némely földesurak terjedtebb pusztái bizonyságul szolgálnak, hogy akármely terjedt birtoknak tökéletes megmunkálására, jó gazdaság mellett még csak közelítve sem szükséges any- nyi ember, ahánynak ugyanazon birtok egész vagy fél jobbágyülésekre felosztva illendő és bizonyos táplálást nyújtana. Vesztenének ezáltal a földesurak, mert habár az uradalmi adózások száma nem kevesednék is, vágynak azonban oly időpontok a mezei gazdaságban, melyekben a halasztást nem szenvedő mezei munkának sikere annál bizonyosabb, mennél több kéz vagyon készen teljesítésére, az pedig bizonyos, hogy a tíz jobbágyülésben lakó húsz félhelyes jobbágy marhát is, embert is többet állít egyszerre munkára, mint amennyit ugyanazon tíz jobbágyülésnek egyeden egy, bármely gazdag birtokosától várni lehetne. Ugyanezen észrevétel azon közmunkákra is, melyek szinte sok embert kívánnak egyszerre, tökéletesen alkalmaztatható. De még ezen kívül is károsodnék a határt nem ismérő vásárlások által a közjó, mert a számosabb jobbágyülések egy birtokosának, sem cselédje annyi, sem marhája oly számmal, sem egyéb adó alá tartozó ingó vagyona oly sok nem volna, mint ugyanazon jobbágyülések több birtokosainak; a közadó fundusa136 tehát kevesednék, mert az előbbi birtokosok mint tehetlen zsellérek vagy talán cselédek, az adónak és közmunkáknak terhét elviselni képesek nem volnának. Azt állítja ugyan az országos kirendeltségnek különös véleményt tartó része, hogy a mindennapi köztapasztalás szerint, sokkal több az elhagyott jobbágyülések száma, mint azon adózóké, kik jobbágyülé136 Alapja, azaz adóalap.

56