„Javítva változtatni”. Deák Ferenc és Zala megye 1832. évi reformjavaslatai - Zalai gyűjtemény 49. (Zalaegerszeg, 2000)
Béli Gábor: Zala vármegye Deák Ferenc által megfogalmazott észrevételei a jogügyi munkálatról
32 év elteltével keletkezik tulajdona a vevőnek a dolgon, feltéve, hogy közben az elbirtoklást bírói intés nem szakítja félbe. Deák, érezve konstrukciója ingatagságát, két további korlátot is állított. Egyrészt az intést csak abban az esetben tartotta alkalmasnak az elbirtoklás megszakítására, ha az eladó arra jogosult rokona a vételár és az időközben tett beruházások megtérítését az intéssel együtt felajánlja a vevőnek, másrészt a jogszerző fél védelmében az eladó oldalági rokonainak, akik az egyenes ágiak elhaltával érvényesíthették igényüket, csak arra adott lehetőséget, hogy a 32 évből még hátralévő időben tehessék meg intésüket: „az elidősítésjussának kezdete még a mellékes vér- ség ellen is egyenesen a% eladó fél halálának napjától sgámláltassék, és ha annak törvényes maradékai az időmúlás hatalmát félbe nem szakították, a mellékes vérségnek pert mozdítani csak akkor legyen jussa, midőn az örökösödésnek rendje még az időmúlásnak bétölte előtt reászállott”.66 67 Elvi jelentőségű megállapítással vezette be Deák azt az indítványát is, amit az egyháziak végrendelkezési jogának megreformálása érdekében csatolt a végrendeletekről szóló 11. artikulushoz, leszögezve, hogy „veszedelmes az, midőn a szabad polgári szerkesztéssel bíró hazában a polgárok egy részének jussait nem világos törvények, hanem bizonytalan ha- bozású rendszabások szolgálnak zsinórmértékül”.hl Jóllehet Deák korában szabad polgári rendről, formális jogegyenlőségről még nem beszélhetünk, ám ezek megvalósításához az egyik elengedhetetlen feltételnek kétségkívül azt tekintették, hogy a polgárok alapvető jogai egységesen törvényi szabályokkal kerüljenek megállapításra. Ami a javaslat tartalmát illeti, Deák az általa oly fontosnak tartott rendezőelvnek megfelelően — a szerzetes papságot kivéve — a klérus tagjainak szerzeményeik felől szabad végrendelkezési jogot kívánt törvény erejével biztosíttatni, ha pedig ezek végrendelet nélkül halnának el, örökösül a nemzeti közpénztárat, az egyházat, a rokonokat, valamint főpapok után a királyi kincstárat, más egyháziak után a „szegényeket” jelölte meg 1/4- 1/4 rész erejéig azzal, hogy rokonok hiányában az őket illető negyed részben a nemzeti közpénztár örököljön. A polgári törvények javaslatai közül különös figyelmet érdemel a betáblázásról szóló artikulus is. Ennek az intézménynek a behozatalát először a Deputatio Juridica vetette fel, egy rövid, három szakaszból álló törvénytervezetben, és ez szolgált alapul az országos bizottság javaslatának 49. artikulusához. A betáblázás pénzkövetelés biztosítására szolgáló nyilvántartásba vétel a törvény- hatóság külön erre a céka rendszeresített, bárki által megtekinthető jegyzőkönyvébe.68 66 Zala észrevételei 91. p. 67 Zala észrevételei 83. p. 68 „Betáblázásoknak vármegyékben, szabad királyi városokban, hasonlóképpen külön-külön a hajdú, a jász és kun kerületekben, miként aló szepesi városban és ezen kívül bányáknál a bányamester és a vele együtt lévő jegyző előtt legyen helye, és ezeket elkülönített jegyzőkönyvbe kell felvenni, hogy bárki betekinthessen és abból kivonatot kaphasson, a másutt tett betáblázások nem lesznek érvényesek”. (Op. Obj. Jur. III. 49. te. 1. §.) Ezeket a jegyzőkönyveket levéltárban őrizzék, kivonataikat 301
