„Javítva változtatni”. Deák Ferenc és Zala megye 1832. évi reformjavaslatai - Zalai gyűjtemény 49. (Zalaegerszeg, 2000)
Béli Gábor: Zala vármegye Deák Ferenc által megfogalmazott észrevételei a jogügyi munkálatról
a főszolgabíró által kiküldött esküdt r- elé tartozzanak. Az egyesbíró a kereset előadása és az azok alapjául szolgáló bizonyítékok megvizsgálása után azonnal ítéletet hoz, eljárásáról írásos jelentést tesz az alispánnak és a főszolgabíróknak, akik a jelentés átvizsgálása után rendelik el a végrehajtást, illetve, ha valamelyik, „a% ítélettel meg nem elégedőfél”\xgy kívánja, az ügyet a törvényszék elé terjesztik.16 Deák részben a peres felek érdekeinek szem előtt tartásával, részben pedig arra hivatkozva helytelenítette a négy kerületi tábla megszüntetését — és ezzel párhuzamosan Pesten két királyi bíróság megszervezését —, hogy a „Pesten lakásnak költséges volta miatt” az új ítélőszékektől a kisebb vagyonú nemesek, mégpedig „éppen azpk volnának [...] kirekesztve, kik a vármegyék közhivatalainak nagyobb részét viselik, r így törvényes gyakoriságoknálfogva az ítélőszék üres helyeinek betöltésre legalkalmasabbak’!17 A jogügyi tárgyakra vonatkozó országos bizottsági javaslat első darabját érintő, további zalai észrevételek között több olyan, az ország törvényeinek helyes értelmezése alapján tett kiegészítés, módosítás, pontosítás és magyarázat is olvasható, mely Deák rendkívüli felkészültségét tükrözi. Ilyen egyebek mellett az, ami a városi bíróságok nemes személy adóssága tárgyában létesült joghatósága iránt került megfogalmazásra. Ebben az észrevételek szerzője világosan rámutatott, hogy a városi bíróság kizárólag csak az adós által vállalt különös lekötelezés alapján, tehát csak mint választott bíróság járhat el, és az így létesült hatásköre az adós halálával megszűnik, következésképpen az adós örökösei és özvegye a tartozás követelése iránt indított perben oda nem idézhetők meg.18 A királyi városi joghatóság tisztázása kapcsán hívta fel Deák a figyelmet arra is, hogy a tervezetet összeállító bizottság a hatályos törvényekkel ellenkező módon rendelte a városi bíróság alá a nemes városlakó nem nemes (pontosabban jobbágy) szolgálóit,19 minthogy azok vagyoni pereiket és személyüket illetően úriszéki bíráskodás alá tartoznak.20 A második törvényes tárgyat felölelő, a „törvénykezés”, helyesebben a rendes (polgári) peres eljárás rendjéről szóló országos tervezet ugyancsak a meglévő törvények és szokásjogi szabályok egy testbe foglalása volt minden jelentősebb újítás bevezetése nélkül. A Hármaskönyv megjelenését követően a perjog, jobban mondva a XVII. századra már a gyakorlat, a statútumok, módosító törvényi rendelkezések által, illetve 16 Zala észrevételei 53-54. p. „ 17 Zala észrevételei 55-56. p. 18 Zala észrevételei 51. p. 19„... és a nemesek nem nemes szolgái, szolgálóleányai mind személyükben, mind dolgaikban a város magisztrátusa bíráskodásának legyenek alávetve. (Op. Obj. Jur. I. 2. te. 8. §.) 20 Zala észrevételei 51. p. 289
