„Javítva változtatni”. Deák Ferenc és Zala megye 1832. évi reformjavaslatai - Zalai gyűjtemény 49. (Zalaegerszeg, 2000)
Molnár András: Deák Ferenc és a rendszeres munkálatokra tett zalai észrevételek
gesebb politikai jogokat érintő követelések teljesítéséről viszont hallani sem akartak.12 Deák Ferenc csalódottan, korábbi politikájának kudarcaként élte meg a megye döntését, azt, hogy a reformelképzeléseit mindaddig támogatni látszó Zala éppen a leglényegesebb kérdésben fordult vele szembe. Bizonyítja ezt Deák Ferencnek Séllyey Elekhez Kehidán, 1832. szeptember 25-én írott — korábban ismereden, és függelékünkben közreadott — levele.32 33 Minden kétséget kizáróan a megye augusztus 6-i közgyűlésén történtekre utalt Deák, amikor azt írta, hogy „mi, édes Elekem, csatát vesztve, célunkat tévésévé, átoknak, gúnynak lettünk tárgyai”. Deák szerint nem a konzervatív meggyőződését nyíltan vállaló, és véleményét őszintén kimondó Deák Antal vagy Zalabéri Horváth János buktatták meg a legfontosabb reformjavaslatokat, hanem az az „e^er sgínü, egerfejű, megátolkodott és mégis álhatatlan” csoport, amelyik hallgat a közgyűléseken, csupán a kulisszák mögött, alattomban szervezkedik, gyűlöl és gyaláz. Ok kiáltották ki Deákot és társait árulóknak, valamint az ősi alkotmány „feldúlását siettető veszedelmes újítóknak Deáknak e levele utal életrajzának korábban ismeretlen epizódjára is, arra tudniillik, hogy az ominózus zalai közgyűlés után, augusztus végén, szeptember elején Pesten járt. Pesti htjával elsősorban barátjának, Vörösmarty Mihálynak tett korábbi ígéreteit váltotta be, találkozott azonban a liberális ellenzék olyan jeles képviselőivel is, mint a szatmári Kölcsey Ferenc, a pesti Fáy András, a zempléni Balásházy János és a nógrádi Kubinyi Ferenc. Miután saját megyéjükben mindnyájan részt vettek a rendszeres bizottsági munkálatok tárgyalásán, és megyéjük véleményalkotására többé- kevésbé döntő befolyást gyakoroltak, kézenfekvő dolog, hogy főként az ebből fakadó tapasztalataikat oszthatták meg egymással az országgyűlés küszöbén.34 32ZML kgy. jkv. 1832:1647.; Zala észrevételei 139-143. p.; Barta: A fiatal Kossuth 165-166. p.; vö.: Sándor Pál: A pályakezdő Deák 543. p. Deák egyébként az országgyűlés 1833. szeptember 4-i országos ülésén tartott beszédében szó szerint megismételte az augusztus 6-i indítvány néhány részletét. Vö. Kónyi 1. köt. 28-32. p. 33 ZML Séllyey cs. lt. Séllyey Elek levelezése. A korábban azonosítadan, vegyes levelek között található ez az erősen fertőzött, pontos dátum és aláírás nélküli levél. A kézírás minden kétséget kizáróan Deák Ferencé, a tartalmából pedig megállapítható, hogy a keletkezési éve 1832. Deák függelékünkben olvasható levelében a zárójeles kihagyások a penészedés okozta lyukakat jelzik, a zárójelben közölt kiegészítések pedig a feltételezett szöveg egyféle elképzelhető rekonstrukciói. 34 Deák két, Vörösmartyhoz írott levelében is utalt közelgő pesti látogatására, így 1832. február 24-én (tavasszal, ha lehet Pestre látogat), és 1832. július 12-én (sokat szeretne barátjával beszélni, „de mindezt — írja — ha lehet, Pesten csak szóval végezem”). E leveleket közreadta: Vörösmarty Mihály levelezése (VMÖM 18.) 30-36., 39. p. Kölcsey pesti tartózkodását augusztus végére, szeptember elejére teszi (így ha találkozott vele, ekkor lehetett Deák is Pesten): Taxner-Tóth Ernő: Kölcsey és a magyar világ. Bp., 1992. 329. p.; Kölcsey szatmári szerepéről: Barta: Kölcsey 282-299. p.; Balásházy zempléni tevékenységéről: Tilkovszky Lóránt: Balásházy János élete és munkássága. In: Századok, 279