„Javítva változtatni”. Deák Ferenc és Zala megye 1832. évi reformjavaslatai - Zalai gyűjtemény 49. (Zalaegerszeg, 2000)

Molnár András: Deák Ferenc és a rendszeres munkálatokra tett zalai észrevételek

Nem tudjuk, hogy megkapta és felhasználta-e Deák a zalai észrevételek kidolgozása során a Vörösmartytól kért információkat. Ideje éppenséggel lett volna rá, mert a választmány még 1832 májusában is ülésezett, és csupán az augusztus 6-i közgyűlésen jelentette be Zalabéri Horváth János első alispán, hogy a megye választmánya a „systematicus munkák megvizsgálásával tökéletesen elkészült légyen”}1

Az augusztusi közgyűlés a választmány által beterjesztett szövegen semmit sem változtatott, a zömében kisebb jelentőségű módosító javaslatokat csak mintegy záradékként csatolta hozzájuk. Az ilyen módon teljessé tett észrevételeket utasításul adták a megye leendő országgyűlési követeinek, és elrendelték a munka kinyomtatását. Ez, a Szammer Alajos által 300 példányban kinyomtatott, 143 fólió oldalú könyv tehát Deák Ferenc javaslatait olyan formában őrizte meg számunkra, ahogy azokat a választmányi üléseken jóváhagyták. Fennmaradt ráadásul a választmányi észrevételeknek a közgyűlés elé terjesztett kézirata, méghozzá — amire korábban senki sem figyelt fel — Deák Ferenc sajátkezű javításaival. Ez újabb bizonyítéka Deák szerzőségének, mert arról tanúskodik, hogy Deák az egész, közgyűlés elé kerülő kéziratot átfésülte. Valamennyi munkálat szövegezésében találkozunk az ő egy-két szavas, esetleg félmondatos, általában csak stiláris, néhány esetben azonban a lényegi mondandót is érintő javításaival, betoldásaival. Mindezekből eléggé nyilvánvaló, hogy a szövegnek ilyen csiszolására csak az vállalkozhatott, aki a nem csekély horderejű és terjedelmű munka egészét nagyon jól ismerte. Ez pedig véleményünk szerint nem lehetett más, mint aki a választmányi üléseken közösen elfogadott észrevételeket megfogalmazta.17 18

Deák Ferenc szerzőségét egyébként — mindezektől függetlenül — még egy, a választmány összetételéből fakadó körülmény is alátámasztja, ugyanis ismereteink szerint a választmánynak nem volt más, Deákhoz fogható, kvalitásos tagja, aki képes lett volna egy ilyen átfogó, elmélyült ismereteket kívánó elméleti munka kidolgozására. Deák Ferenc eme kivételes szellemi fölényét respektálta később Deák Antal is, amikor kijelentette, hogy öccsének „kisujjában több tudomány és képesség van” rcdnt őbenne.19

Ami az egyes munkálatokra tett zalai észrevételeket illeti, nehéz eldönteni, hogy a tervezetek kidolgozásában mely operátumoknál és milyen mértékben vett részt Deák Antal. Talán neki tulajdonítható a közgazdasági és adóügyi javaslatok szövegezése, már pusztán formai szempontból is, mert ezeknek fő és fejezetcímei (az észrevételek más

17 ZML kgy. jkv. 1832:1602.

18ZML kgy. jkv. 1832:1647. (a közgyűlés kiegészítései) Az „észrevételek” eredetileg 1832:1602. számon benyújtott kéziratának lelőhelye: ZML Zala vármegye levéltára. Országgyűlési iratok gyűjteménye, 1832. A nyomdászról: Gyimesi Endre: A Zala megyei nyomdászat kezdetei. 2. rész. In: Művelődéstörténeti tanulmányok 1990. (Zalai Gyűjtemény 31.) Zalaegerszeg, 1990. 239-246. p.

19 Idézte többek között: Ferenczi 1. köt. 78. p.

263