„Javítva változtatni”. Deák Ferenc és Zala megye 1832. évi reformjavaslatai - Zalai gyűjtemény 49. (Zalaegerszeg, 2000)

Molnár András: Deák Ferenc és a rendszeres munkálatokra tett zalai észrevételek

latokban éppen a2 ő mérsékelt reformelképzelései öltöttek testet. Tanulmányunk az alábbiakban azt igyekszik bizonyítani, hogy „Zala vármegyének ... észrevételei” mind meg­fogalmazásukat, mind lényegüket tekintve jelentős részben Deák Ferencnek tulajdo­níthatók. Mint ismeretes, Zala megyének az 1790-es évek helyi, jakobinus és szabadkőmű­ves hagyományaiban gyökerező ellenzékisége az 1821-1823-as évek rendi ellenállásá­ban jutott először kifejezésre. Az abszolutizmus és a rendi alkotmány híveinek ösz- szecsapása Zalában csak látszólag zárult a kormány győzelmével. Igaz ugyan, hogy beszedték a törvénytelenül kivetett adót és végrehajtották az ugyancsak törvénytelen újoncozást, de a zalai ellenzék szabályosan elüldözte a megyéből a kormányt kiszol­gáló grófot, Amadé Antal főispáni helyettest. Helyére az alkotmányos nemzeti törek­vésekkel rokonszenvező Batthyány Imre gróf került. A kormánypárt helyi hívei, a feltétlenül lojális tisztviselők védelem nélkül maradtak, és sorra leváltották őket az 1825-ös és 1828-as tisztújítások során. Az 1830-as évek elejére Zala megye önkor­mányzata gyakorlatilag teljes egészében az ellenzék kezébe került, már csak az volt a kérdés, hogy a korábbi sérelmi politika lesz-e a domináns, vagy az azon messze túl­mutató liberális reformtörekvés. A zalai ellenzék vezéregyénisége, Deák Antal volt a megye egyik követe mind az 1825-27-es, mind az 1830-as diétán. Deák Antalt ugyan az országgyűlések egyik legmarkánsabb és legjellemesebb egyéniségének tekintették, de mégsem tartozott a meghatározó, kiemelkedő jelentőségű követek közé. Az általa 1825 és 1830 között képviselt rendi-sérelmi politika az úgynevezett „merkantil” ellen­zékiségben tetőzött. Zala megye politikai közgondolkodásában — az országos ten­denciához hasonlóan — a rendszeres munkálatok vitája során, 1831-1832-ben követ­kezett be alapvető fordulat. Az operátumokat felülvizsgáló zalai választmány kinevezésére a megye 1831. ja­nuár 17-i közgyűlésén, közvetlenül az országgyűlési követek beszámolója után, és az újonnan elfogadott törvények kihirdetése kapcsán került sor.7 A 38 tagból álló népes választmány elnökletével Deák Antalt, a megye országgyű­lési követét és első alispánját bízták meg. Szerepét és aüspáni hivatalát 1831 júniu­sától Zalabéri Horváth János cs. kir. kamarás vette át. A megye főispáni helyettese, Batthyány Imre gróf (a hétszemélyes tábla ülnöke) nem vett részt a választmány mun­kájában, talán azért sem, mert közreműködője volt az országos bizottságnak. (Az országos bizottság másik zalai tagja, Szegedy Ferenc korábbi első alispán és ország- gyűlési követ ugyancsak távol maradt megyéje közéletétől.) Zala megye választmánya gyakorlatilag a hivatalban lévő, vagy korábbi években hivatalt viselő megyei főtisztvi­selőkből, valamint tekintélyes táblabírákból állt, akik túlnyomórészt a viszonylag va­gyonos középbirtokosok közé tartoztak. Mágnás egy sem akadt közöttük, sőt még 7Zala Megyei Levéltár (ZML) Zala vármegye nemesi közgyűlésének jegyzőkönyvei (kgy. jkv.) 1831:4. 257

Next

/
Thumbnails
Contents