„Javítva változtatni”. Deák Ferenc és Zala megye 1832. évi reformjavaslatai - Zalai gyűjtemény 49. (Zalaegerszeg, 2000)
Molnár András: Deák Ferenc és a rendszeres munkálatokra tett zalai észrevételek
latokban éppen a2 ő mérsékelt reformelképzelései öltöttek testet. Tanulmányunk az alábbiakban azt igyekszik bizonyítani, hogy „Zala vármegyének ... észrevételei” mind megfogalmazásukat, mind lényegüket tekintve jelentős részben Deák Ferencnek tulajdoníthatók. Mint ismeretes, Zala megyének az 1790-es évek helyi, jakobinus és szabadkőműves hagyományaiban gyökerező ellenzékisége az 1821-1823-as évek rendi ellenállásában jutott először kifejezésre. Az abszolutizmus és a rendi alkotmány híveinek ösz- szecsapása Zalában csak látszólag zárult a kormány győzelmével. Igaz ugyan, hogy beszedték a törvénytelenül kivetett adót és végrehajtották az ugyancsak törvénytelen újoncozást, de a zalai ellenzék szabályosan elüldözte a megyéből a kormányt kiszolgáló grófot, Amadé Antal főispáni helyettest. Helyére az alkotmányos nemzeti törekvésekkel rokonszenvező Batthyány Imre gróf került. A kormánypárt helyi hívei, a feltétlenül lojális tisztviselők védelem nélkül maradtak, és sorra leváltották őket az 1825-ös és 1828-as tisztújítások során. Az 1830-as évek elejére Zala megye önkormányzata gyakorlatilag teljes egészében az ellenzék kezébe került, már csak az volt a kérdés, hogy a korábbi sérelmi politika lesz-e a domináns, vagy az azon messze túlmutató liberális reformtörekvés. A zalai ellenzék vezéregyénisége, Deák Antal volt a megye egyik követe mind az 1825-27-es, mind az 1830-as diétán. Deák Antalt ugyan az országgyűlések egyik legmarkánsabb és legjellemesebb egyéniségének tekintették, de mégsem tartozott a meghatározó, kiemelkedő jelentőségű követek közé. Az általa 1825 és 1830 között képviselt rendi-sérelmi politika az úgynevezett „merkantil” ellenzékiségben tetőzött. Zala megye politikai közgondolkodásában — az országos tendenciához hasonlóan — a rendszeres munkálatok vitája során, 1831-1832-ben következett be alapvető fordulat. Az operátumokat felülvizsgáló zalai választmány kinevezésére a megye 1831. január 17-i közgyűlésén, közvetlenül az országgyűlési követek beszámolója után, és az újonnan elfogadott törvények kihirdetése kapcsán került sor.7 A 38 tagból álló népes választmány elnökletével Deák Antalt, a megye országgyűlési követét és első alispánját bízták meg. Szerepét és aüspáni hivatalát 1831 júniusától Zalabéri Horváth János cs. kir. kamarás vette át. A megye főispáni helyettese, Batthyány Imre gróf (a hétszemélyes tábla ülnöke) nem vett részt a választmány munkájában, talán azért sem, mert közreműködője volt az országos bizottságnak. (Az országos bizottság másik zalai tagja, Szegedy Ferenc korábbi első alispán és ország- gyűlési követ ugyancsak távol maradt megyéje közéletétől.) Zala megye választmánya gyakorlatilag a hivatalban lévő, vagy korábbi években hivatalt viselő megyei főtisztviselőkből, valamint tekintélyes táblabírákból állt, akik túlnyomórészt a viszonylag vagyonos középbirtokosok közé tartoztak. Mágnás egy sem akadt közöttük, sőt még 7Zala Megyei Levéltár (ZML) Zala vármegye nemesi közgyűlésének jegyzőkönyvei (kgy. jkv.) 1831:4. 257