„Javítva változtatni”. Deák Ferenc és Zala megye 1832. évi reformjavaslatai - Zalai gyűjtemény 49. (Zalaegerszeg, 2000)
Zala vármegyének az országos kiküldöttségnek rendszeres munkáira tett észrevételei - IV. A törvénykezési tárgy (jogügyi munkálat)
valakitől azt kívánni, hogy maga szolgáltasson fegyvert önnön kárával ellenfelének kezébe. A 39. cikkelyben, De conditionibus pignoris,379 világosan kifejeztessék az is, hogy midőn a zálognak ideje harminckét esztendőnél többre köteleztetik, az egész zálog ezen egy törvénytelen feltétel miatt semmivé ne legyen, sem kiváltásának ideje csupán önkénytől ne függjön, hanem az esztendő száma már magában 32 esztendőre szálljon, a valóságos szerzeményeket pedig mindennémű feltételek mellett szabadon adhassa zálogba a szerző, mert ezeket tökéletes jussa vagyon el is ajándékozni, nem lehet tehát megtagadni tőle azon just, hogy szerzeményét kénye szerint leköthesse. A 40. cikkelyre, De summispignoratitiis,380 381 megjegyeztetik az, hogy ezen cikkely első §-ának azon rendelését, mely szerint a zálogos sommák mindenkor azon pénz nemében legyenek visszafizetendők, melyben felvétettek, minden terhes szerződésekre, melyekben valamely egykor felvett készpénzbéli sommának visszafizetése tárgyozta- tik, általában kiterjesztessék, mert ezt a természetes igazság, és a más kárával senkit gazdagodni nem engedő világos törvényeink szorosan megkívánják. A 2. §-ra megjegyeztetik, hogy a zálogos birtoknak azon hiányosságai, melyek a birtokosnak vétke nélkül, vagy véleúen esetekből szármoztak, vagy a zálogban adó tulajdonos jussainak gyöngesége miatt mások által mozdított perekből eredének, ezen §-nak rendelése alá ne tartozzanak, és ilyen esetekben köteles légyen a zálogot visszaváltó lefizetni az egész zálogos sommát, mert a zálogos birtok megcsorbulásá- nak nem a zálogos birtokos lévén oka, károsodást nem szenvedhet annyival inkább, minthogy már azáltal is vesztett, hogy az egész zálogos sommának törvényes kamatai helyett a zálogba vett egész birtoknak jövedelmét, mely egyébként őtet illette volna, nem húzhatta, mert maga ezen birtok csorbulást szenvedett. A 41. cikkelyre, De meliorationibus et deteriorationibus,m következendő észrevételek adják elő magokat. 1- ször. Mivel a véletlen esetek mindenkor a valóságos tulajdonosnak kárára szolgálnak, világosan említessék a hozandó törvényben, hogy az ilyen előre nem látott, és el nem hárítható károsodásokat a zálogos birtokos megtéríteni nem köteles, ugyanazért a véletlen eset által pusztulásra jutott, és a zálogos birtokos által újra felépített szükséges épületeknek árát köteles a zálogot kiváltó megtéríteni még akkor is, midőn a zálogos birtokosnak szerződés szerint egyébként épületeket tétetni hatalma nem volna. 2- szor. Noha a királyi curiának ítélete szerint (Plan. tab. pag. 45. dec. 5. et 7.382) az isteni tiszteletre szolgáló építéseket a visszaváltó kifizetni nem tartoznék, midőn azon379 A zálogolás feltételeiről. 38(1 A zálogszegésekről. 381A javításokról és rongálásokról. 382Királyi kúriai döntvénytár. 5. cs 7. döntvény 45. oldal. 164