„Javítva változtatni”. Deák Ferenc és Zala megye 1832. évi reformjavaslatai - Zalai gyűjtemény 49. (Zalaegerszeg, 2000)
Zala vármegyének az országos kiküldöttségnek rendszeres munkáira tett észrevételei - IV. A törvénykezési tárgy (jogügyi munkálat)
tagjának a káptalan által leendő kiküldése csak akkor légyen szükséges, midőn azok káptalan vagy a klastrom kebelén kívül veszik által az eladónak örök bévallását, magában a klastrombán vagy káptalanban pedig elég légyen mindenkor csupán csak két tag előtt, minden kiküldés nélkül is az örök bevallást kijelenteni, mert egyébként az is könnyen megtörténhetnék, hogy a kiküldő káptalan vagy convent több tagoknak betegsége, vagy távulléte miatt teljes számmal öszve nem ülhetvén, a kiküldés meg nem történhetnék, s ekkor a bevallónak költséges várakozása, vagy terhes utazásának ismétlése lenne szükséges, a felek terheltetését pedig minden lehető módon elmellőzni fő kötelesség. Ugyanezen cikkelynek 7. §-a csak oly értelemmel lesz elfogadható, hogy a leányág a fiágot illető javakra nézve csak akkor nem bír vételbéli elsőbbséggel, és csak akkor nem kívánhatja az azok eladásánál az előintést, midőn azon javak magában az adománylevélben egyedül fiágra vágynak ajándékozva. A 27. cikkelyben, De praemonitione passionibus praemittenda,361 362 363 nem volna felesleges megemlíteni, hogy az előintés, úgy szinte az örök bévallásnak kihirdetése, melyet a feljebbi cikkely javall megrendeltetni, a vármegyének kisebb gyűlésében soha meg nem történhessék, és ha megtörténik, azon oknál fogva, hogy a kisgyűlésnek jegyzőkönyve a közgyűlésen úgy is felolvastatik, néki soha semmi erő nem tulajdoníttassék, mert az előintésnek, és az említett kihirdetésének fő célja a köztudomány, ezt pedig kisgyűlésen kevesebb sikerrel lehet elérni, habár a jegyzőkönyv közgyűlésen felolvastatik is, minthogy az ilyen felolvasás közben némely csekélyebb érdemű tárgyok a figyelmet könnyen elfutják. A 28. cikkely, De necessariis, et rationabilibus passionibus^ készült. Hazánkban a nemzeti szorgalomnak gyorsabb terjedését, s országunk közhiteiének emelkedését semmi hathatósabban nem eszközlené, mint egy oly törvény, mely szerint az ingatian ősi nemes birtoknak örökös eladása mindenkor változhatatlan maradna, s azt a vérség- nek soha semmi szín alatt felbontani, vagy kérdés alá venni szabad nem volna; de másrészről valóban fontos, és figyelemre méltó tekéntetek ellenzik egy ilyen törvénynek alkotását, mert annak oltalma mellett a gondadan pazarló tulajdon vérségét, sőt gyakran önnön magzatit is végképpen kifoszthatná mindazon javakból, melyek őseitől fáradság és érdem nélkül jutottak kezére, néhány terjedtebb birtokú hatalmas nemzetségek pedig tartózkodás nélkül magokhoz vonnák a fekvő javaknak legnagyobb részt, s ezáltal országunk kisebb nemzetségének nem csekély része lassanként minden birtokából kipusztulna; jobb tehát e részben fennálló törvényeinket, s a hajdankornak ezen törvényekben gyökerezett régi szokását tovább is fenntartanunk. Mivel azonban nemcsak az eladóknak nemzetségi jussai kívánnak kémélést, hanem a vevők tulajdonának állandó bátorsága is megérdemli a törvényhozó hatalomnak gondosabb figyel361 Értsd: hiteles helyek — hiteles (közokirat kiállítására jogosító) pecséttel rendelkező egyházi testületek. 362 A bevallások előintéséről (előzetes megintéséről). 363 A (végszükségből tett és az okszerű bevallásokról. 159
