„Javítva változtatni”. Deák Ferenc és Zala megye 1832. évi reformjavaslatai - Zalai gyűjtemény 49. (Zalaegerszeg, 2000)
Zala vármegyének az országos kiküldöttségnek rendszeres munkáira tett észrevételei - IV. A törvénykezési tárgy (jogügyi munkálat)
sék, és ezen új törvénynek erejével az özvegy még a legnagyobb ménesekben is osz- tozhassék gyermekeivel. Továbbá ezen cikkelynek utolsó §-a, mely a polgárok közszerzeményéről szól, világos említéssel a jobbágyokra is kiterjesztessék. Aló. cikkely, De successione fisci regii,™6 ha annak rendszabása, különösen a 13. §- nak értelme kiterjed oda is, hogy a mag nélkül elhalálozott nemes embernek más földesúr fundusán bírt háza, földjei, szőleje, s az ezeken lévő minden épületek és javítások ingyen az illető földesúrra szállj anak, változtatás nélkül elfogadható. A 17. cikkely, De inventis thesauris,™1 a kereskedői munkában tett azon észrevétel szerint, hogy a talált kincsek nem három, hanem ezentúl négy részekre legyenek fel- osztandók, s az egynegyed rész nemzeti közpénztárunkat illesse, módosítva helybenhagyhatok. A 18. cikkelyre, De communicatione et repetitione litterarum,346 347 348 és A 19. cikkelyre, De transumtis,™9 általában megjegyeztetik, hogy az ezen tárgyak eránt mozdítandó perekben a bíróskodási hatalmat világos törvény által a szolgabí- rákra kell általruházni, kiket már ezen perekben a királyi curianak ítélete is (Plan. tab. de repet, literarum pag. 154. dec. 4-a350) törvényes bíráknak állít. A 20. cikkelyre, De divisione,351 nincs semmi észrevétel. A 21. cikkelyre, De nova divisione,352 megjegyeztetik az, hogy némelykor az osztozó férfi testvérek nem tekintvén a javaknak jussbéli különbségét, egyedül a gazdálkodásbéli könnyebbségért egyik vagy másik testvérnek mind olyan javakat adnak, melyek csupán csak fiágot illetnek, midőn ellenben a harmadiknak egész osztályrésze mind a két ágot illető javakból áll, következőleg idő múltával az egyiknek leány, a másik férfi maradéki tetemesen károsodhatnak, megtörténhetik pedig az is, az új osztálybéli pert, mellyel ezen sérelmet orvosolni kellene, már folyamotba tenni nem lehet, mert egyik vagy másik osztozó fél minden javait elidegenítvén, a szükséges commassatio353 többé meg nem történhetik, nehogy ekkor az osztozó felek maradékinak valóságos sérelme mások pazarlásai miatt orvosolhatatlan maradjon, törvény által kell meghatározni, hogy ilyen esetekben, midőn tudniillik új osztálbéli pert kezdeni nem lehet, az osztályrészek úgy tekintessenek, mintha valóságos cserék lettek volna, és a különb természetű javak mennyisége számlálásba vétetvén, minden testvérnek javaiból annyi tekintessék fiágot, és annyi másrészről leányágot is illetőnek, amennyi őtet egyikből 346 A királyi kincstár örökléséről. 347 A kincstalálásról. 348 A közlő és (szökevény jobbágyot) visszakövetö levelekről. 349 A (hiteles) másolatokról. 350 Királyi kúriai döntvénytár. A levelek visszakérésére indított perekről. 4. döntvény 154. oldal. 351 Az osztályról. 352 Az új osztályról. 353 Az egyesítésről. 152
