„Javítva változtatni”. Deák Ferenc és Zala megye 1832. évi reformjavaslatai - Zalai gyűjtemény 49. (Zalaegerszeg, 2000)

Zala vármegyének az országos kiküldöttségnek rendszeres munkáira tett észrevételei - IV. A törvénykezési tárgy (jogügyi munkálat)

mányra bízattatik, addig pedig, míg ezen válosztmány munkáját befejezi, a szerződés tartalma általában, de csak ideiglen elfogadtatik. Mivel azonban az említett választmány soha semmi munkát közhírré nem tett, az ideiglen elfogadott szerződés némely változtatásokkal egész mostanig zsinórmértékül szolgált.

De habár Kollonichnak teljes hatalma lett volna is kötelezése által egy oly örökös és változhatadan törvényt szabni, melyet követőinek elmellőzni vagy megszegni szabad nem volna, elvesztette mindazonáltal már ezen alku szerződésbéli kötelező természetét azon önkényes választások miatt, melyeket az egyik szerződő fél a királyi fiscus a papságnak megegyezése nélkül utóbb ezen alkura nézve főbb parancsolatok mellett eszközlött. Ugyanis Kollonich szerződésének 4. és 6. pontjai világosan azt rendelik, hogy a végrendelés nélkül elhalálozott főpap szerzeményeinek azon egy harmadrésze, melyről királyi megegyezés nélkül is szabadon rendelést tehetett volna, mindenkor az elhalálozottnak atyjafiait illesse, ha pedig atyjafiai nem volnának, akkor ezen harmad rész is, valamint szinte a megüresült egyházi javaknak jövedelme is az egyház és királyi fiscus között legyen felosztandó; ezen szerződésbéli határozást azonban Mária Teréziának 1776. esztendőben februarius 13-án kiadott parancsolata végképpen eltörlötte, és mind a szerzeményeknek harmad részét, midőn atyafiaik nincsenek, mind a megüresült egyházi főbb hivatalok egész jövedelmét a királyi fiscus számára elfoglaltatni rendeltette. Ugyanezen főbb parancsolat zsinórmértéket szab a végrendelés nélkül elhalálozott kisebb egyházi rendbélieknek szerzeményeire nézve is, pedig ezekre Kollonichnak szerződése kiterjesztve nincsen.

Ezek szerint Kollonichnak szerződése már első alkotásakor törvénytelen lévén, a magyar egyházi rendnek országgyűlésén előadott panasza és ellenmondása által is meg vagyon sebesítve, szoros és örökös kötelezést tehát nem vonhat maga után; az 1715. esztendei 16. cikkely, mely annak rendszabásait ideiglen elfogadta, csak azon bizodalmon alapította határozását hogy az evégre rendelt választmány minden panaszokat megvizsgál, eloszlat minden nehézséget, azt, ami netalán törvénytelen, megorvosolja, s általában a szerződésnek minden helytelenségeit módosítja; ezen alapul szolgáló bizodalmát azonban megcsalta a következés, mert a választmány mindezekből semmit nem cselekedett, sőt az óhajtott orvoslás helyett a királyi fiscusnak későbben tett önkényes változtatásai még újabb sérelmeket okoztak, — most tehát csakugyan kötelessége lesz a törvényhozó hatalomnak minden magános szerződések eltörlésével ez érdemben is világos törvényt alkotni; mert helytelen, sőt veszedelmes az, midőn a szabad polgári szerkesztetéssel bíró hazában a polgárok egy részének jussait nem világos törvények, hanem alaptalan szerződések, vagy önkény szerént változható parancsolatok szorítják meg, és nem a törvény, hanem bizonytalan habozású rendszabások szolgálnak zsinórmértékül.

A magyar főpapok szabad rendelhetésének egyébként éppen nem igazságos megszorítását Kollonichnak idejében is csak azon egy tekintet javasolta, hogy gazdag szerzeményeiből a magyar anyaszentegyház is gyarapodjék, hazánk pedig a vad ellen148