„Javítva változtatni”. Deák Ferenc és Zala megye 1832. évi reformjavaslatai - Zalai gyűjtemény 49. (Zalaegerszeg, 2000)

Zala vármegyének az országos kiküldöttségnek rendszeres munkáira tett észrevételei - IV. A törvénykezési tárgy (jogügyi munkálat)

elrendeléséről adott véleményünkhez, melyben a szolgabírák és alispányok egyenes bíróskodásának fenntartását kívántuk, alkalmaztatjuk, minden per az úriszékektől, a szolgabíráktól és alispányoktól a törvényszékre birtokon belül, onnan pedig a főbb íté­lőszékekhez birtokon kívül vitetnék; azon egynéhány perek, melyek a kerületi táblák és a vármegyék törvényszékei előtt fognak folyamotba tétetni, a királyi táblán birtokon belül a hétszemélyű táblán birtokon kívül fognak megvizsgáltatni, a királyi városok perei pedig a tárnokszékre birtokon belül, onnan feljebb birtokon kívül kerülnének; végre a királyi tábla elejbe tartozó ügyek végrehajtás előtt a hétszemélyes táblán is vizsgálat alá vétetnének. Teljesítve lesz ezek szerint mindaz, ami feljebb szükségesnek állíttatott, lesz min­den pernek egy több tagokból álló rendes felsőbb bírósága is, mely azt végrehajtás előtt megvizsgálja, — nem fog ezen vizsgálás hosszas időhaladékba kerülni, mert min­den vármegyének törvényszéke csak egy kis szorgalom mellett is minden hátramara­dás nélkül könnyen elgyőzheti az elébe vitt pereknek megvizsgálását, a perlekedők nagy költségekkel nem terheltetnek, mert minden per a törvényszékhez eredetben küldetik fel; végre megmentetik a királyi tábla is sok haszontalan és időt vesztegető pereknek megvizsgálásától, mert birtokon kívül csak igen kevés alperes, csak az elvesz­tett ügyének alapos igazságában felette bizakodó fogja perét feljebb vinni, s a fellebb- vitel bizonytalan sikeréért a per leíratásának számos költségeit, és más egyéb nem csekély kiadásokat kockáztatni. Igaz ugyan, hogy azon egynéhány perek, melyek a törvényszékek és a kerületi tábláknak első bírósága elejbe lesznek tartozandók, vég­rehajtás előtt fognak a királyi táblához kerülni, de ezen perek valóban csekély számú- ak, és amúgy is olyanok, melyeknek egy részében eddig is meg volt engedve a végre­hajtás előtti fellebbvitel, rész szerint pedig előbb a királyi táblához lévén tartozan­dók, ott még hosszabb ideig folytak. A mondottak szerint lehet és kell a fellebbvitelről javallott 331. és 347. §-ait mó­dosítani; a többi §-ok pedig, a hit letétellel végzett pereknek, és a pert leszállító íté­leteknek fellebbviteléről, a tanúságot tenni nem akarókról és a makacsokról, a fellebbvitel idejéről és módjáról, az újító perek főbb megvizsgálásáról, s több e tár­gyat érdeklő kérdésekről javallott törvények helyesek és igazságosak lévén, általában elfogadhatók. Nem felesleges azonban itt is megjegyezni azt, hogy a fellebbvitelnek ezen megállapított rendét semmiféle parancsolat soha semmi szín alatt meg ne hábo­ríthassa, s az ilyen értelemmel netalán kiadandó parancsolatok se a felet ne kötelez­zék, se a bírót ítéletének végrehajtásában soha ne gátolhassák. A. 25. s^akas^ra. A 25. szakasz a bírói végrehajtás visszaveréséről, és A 26. szakaszra. A 26. az ellentállásról valóban igen helyes, és célarányos javalla­tokat foglalnak magokban, melyek általában helybenhagyhatok, egyedül a 393. § eránt, mely a bírói végrehajtás után erőszakosan visszafoglalt javakra is kiterjesztvén a rö­vid visszahelyheztetésnek útját, az erőszakos foglaló ellen különös perrel keresendő hatalmasságbéli büntetést rendel, tétetnek némely megjegyzések. 128

Next

/
Thumbnails
Contents