„Javítva változtatni”. Deák Ferenc és Zala megye 1832. évi reformjavaslatai - Zalai gyűjtemény 49. (Zalaegerszeg, 2000)
Zala vármegyének az országos kiküldöttségnek rendszeres munkáira tett észrevételei - IV. A törvénykezési tárgy (jogügyi munkálat)
ták engedni őseink, hogy a fekvő jószágok nagy részét holmi mesterséges utakon meggazdagodott nemtelen kereskedők, kik a hazának semmit nem szolgáltak, kezeikre vonják, — az ilyen pereknek tehát valóságos alapja, és egész érdeme az, hogy a felperes országunk valóságos nemese, az alperes pedig nemtelen, és így nemesi birtoknak tulajdonosa nem lehet. Legigazságosabb volna a nemeseknek ezen kizáró jussát végképpen eltörölni, de ha az fenntartatik tovább is, a perbe idézett szegény alperesnek megtiltani azt, hogy a felperesi kereset jussának valóságos alapját, a felperes nemességét, melyből áll törvényeink szerint a személyes felperesi hathatóság, kérdésbe vehesse, és annak bébizonyítását kívánhassa, valóban annyi volna, mint az alperes egész védelmének minden útját elvágni. De még a törvényeknek azon célja is, hogy nemtelenek a nemesi birtoknak tulajdonosi ne legyenek, könnyen el volna tévesztve, ha a felperes nemességét bébizonyítani köteles nem volna, mert gyakran megtörténhetnék, hogy a kétségbe sem vett nemeseknek örve alatt nemtelen ember fosztaná meg javaitól a másik nemtelent, márpedig csakugyan igazságosabb az, hogy a fekvő javak inkább azon nemteleneknek maradjanak birtokában, kikre vétel vagy örökösödés útján jutottak, mintsem hogy idegen, de szinte nemtelen embernek kezére kerüljenek. Törvény által kell tehát meghatározni, hogy az ilyen némű perekben az alperes mindenkor egyenes kérdést tehessen a felperesnek valóságos nemessége eránt, éspedig minden törvényes büntetés nélkül, mert a nemesség a pernek alapja, s ezt a felperes megbizonyítani mindenkor köteles. Annyival is inkább igazságos ezen határozás, minthogy az alperes némelykor drágán szerzett javaitól nem a beléölt pénznek, hanem a bíróiképpen felszámlált tiszta jövedelmek 6 procentumos283 tőkéjének lefizetése mellett megválni kénytelen lévén, sorsa felette terhes; midőn ellenben a felperesek az ilyen perekből minden különös fáradság, minden különös érdem, sőt minden különös jus nélkül gyakran nem kevés hasznokat nyernek. Végre tekintetet érdemel az is, hogy az országos kirendeltség ezen munkájának egyik szakaszában a nemességbe bizonyítására a vármegyéknek bizonyság levelei is elegendőnek javalltatik, ezáltal pedig a bébizonyítás módja felette megkönnyíttetett, és kevesebb költségbe is fog kerülni. Egyébaránt ezen szakasznak minden §-ai elfogadhatók. A. 13. s^akas^ra. A perbe avatkozásról szóló 13. szakasznak 197. §-ára megjegyeztetik itt az, hogy a királyi fiscus284 midőn magát efféle perekbe avatja, nem csupán ex incapacitate,285 hanem a gyökeres jussok világos megmutatása után nyerhessen csak kedvező ítéletet, és hogyha hasonló eseteknél azon nemzetség, melyet a kérdéses javak valóban illemek, szinte magát azon perben avatnia, jussainak a királyi fiscus ellen leendő bémutatása végett új perre ne utasíttassék, hanem azt mint béavató szinte teljesíthesse. 283 Hat százalékos kamatú. 284 Kincstár. 285 Birtoklásképtelenségből. 119
