Dokumentumok Zala megye történetéből 1947-1956 - Zalai gyűjtemény 48. (Zalaegerszeg, 1999)
Dokumentumok Zala megye történetéből
A felső téglagyár üzembeállítása Ha az alsó téglagyárban a munkát teljes erővel meg tudjuk indítani, és az építőanyagok iránt az építkezések megindulásával nagyobb kereslet mutatkozik, akkor az évek óta parlagon heverő felső téglagyárban is azonnal megindítjuk a termelést. Még a mai nap folyamán kimegyek a felső téglagyárba. Megnézem mi ott a helyzet, s ha szükség mutatkozik, akkor azt is azonnal a termelés szolgálatába állítjuk. Munkások visszavétele A munka szüneteltetése miatt a tél folyamán a vállalat kénytelen volt a munkások egy részét huzamosabb ideig szabadságolni. Most a termelés megindulásával ezeket a régi munkásokat természetesen visszavesszük. Terveim között szerepel az üzem kibővítése, s ha ez lehetővé válik, akkor újabb munkásokat is veszünk fel. Ez egyenlőre csak terv. Étkezde építése A gyár régi vezetősége a munkások szociális helyzetével nem sokat törődött. A munkások eddig a déli ebédszünet alatt kénytelenek voltak az ebédjeiket a téglaége- tők mellett vagy a gyárat környező réteken elfogyasztani. Most tervbe vettem, hogy építtetek a munkásoknak egy étkezdét, ahol a hazulról kapott ebédet elfogyaszthatják. Huszonöt éve dolgozom ebben a szakmában. így az üzem minden apró-cseprő ügyeiben jártas vagyok. Meggyőződésem az, hogy közös munkával és közös akarattal helyre hozzuk a régi tulajdonosok bűneit és a halódó téglagyárból egy virágzó, életképes jövedelmező üzemet létesítünk - fejezte be a beszélgetést Lehrer Sándor, a vállalat új vezetője. Zala, 1948. március 31. l.p. 1 1948. évi XXV. te. egyes ipari vállalatok állami tulajdonba vételéről. A minisztertanács 1948. március 25-én fogadta el a 100 munkásnál többet foglalkoztató üzemek államosításáról szóló javaslatot. Az Országos Törvénytárban május 8-i keltezéssel, 11-én jelent meg az április 29-én elfogadott törvény, amely március 26-ra visszamenőleg kebe- leztette be az állam által, az érintett vállalatok tulajdonjogát. 2 A vállalatvezetők kirendeléséről - az államosítandó vállalatok élére - még 1948. március 25-én rendeletet adott ki a kormány. (3500/1948. Korm. sz. rend.) Az államosítások titkosságát jelezte, hogy a rendelet kiadásával egyidőben értekezletre hívták az akkor még mit sem sejtő, de már kijelölt, leendő vállalatvezetőket. 3 Az államosítás országosan 594 vállalatot érintett. Zalában a Stern-téglagyáron kívül a zalaszentgróti Zalavölgyi Iparművek Rt-t, mint a megye legnagyobb téglagyárát, a Kerkavölgyi Fűrészüzem Rt-t (Lenti), a Badacsonyi Bazaltbánya Rt-t (Badacsonytomaj, Nemestördemic), valamint a Dunántúli Mész, Tégla és Kőipari Rt-t (Sümeg) államosították. A MAORT Rt. külföldi - amerikai - érdekeltsége miatt, amelyet a békeszerződés is szavatolt, kerülte el az államosítást. Bencze 1980. 32-33. p. Lakó István: Az újjáépítés és a hároméves terv. Az üzemek államosítása a [Veszprém] megyében. In: Veszprém megye a népi demokratikus forradalom idején 1944-1948. (Szerk. Beszteri Béla) Veszprém, 1985. 92-93. p.; Gyáripari Cimtár 1946. KSH, Bp. é. n. [1946 ] 52
