Dokumentumok Zala megye történetéből 1947-1956 - Zalai gyűjtemény 48. (Zalaegerszeg, 1999)

Dokumentumok Zala megye történetéből

Ivóvízellátás a felszabadulás után:

közkutak száma magántulajdonban lévő

ásott fúrott kutak száma:

8 db 8 db 3.400 db

Átlagos vízhozam: 1 [óra?] 600-100, 1200-1600 liter, 300-400 lit/1 óra.

Tehát a közkutak száma 220 %-kal, a magántulajdonban lévő ásottkutak száma 30 %-kal emelkedett a felszabadulás előtti állapothoz viszonyítva. Ezzel szemben a felszabadulás előtt 13.000 volt a város lakossága, most pedig 22.000 fő /: ebből kb. 4000 a vidékről bejáró dolgozók száma :/.

Ezek az adatok azonban csak a mennyiségi ellátásra vonatkoznak. A tényleges helyzet az, hogy a lakosság ásottkútjai majdnem kivétel nélkül kólival fertőzöttek, egészségre ártalmasak és golyvát1 okoznak.

Zalaegerszeg a felszabadulás előtt jelentéktelen mezőgazdasági jellegű tisztviselő város volt, mos[t] pedig iparilag erősen kifejlődött és tovább fejlődő ipari város lett. Itt épült az Ötévesterv idejében az ország legnagyobb Ruhagyára /: több ezer dolgozója van :/, a Kőolajfinomító, Vajgyár stb. A város fejlődését akadályozza a rendkívüli lakáshiány, ezért kénytelenek az üzemek dolgozóinak tömegei kb. 4.000 vidékről bejárni, sokan 50-60 km távolságról, mert lakáshoz nem jutnak.

Zalaegerszeg város ma az ország egyedüli jelentős ipari városa, melynek vízműve nincsen. 1955. évben tanulmány készül Zalaegerszeg város víz- és gázellátásáról, valamint csatornázásáról. 1956. évben tervbe vettük a tanulmányok alapján a tervdokumentációk elkészítését. 1957. évben pedig a vízmű építésének megkezdését.

KÖZSÉGEK VÍZELLÁTÁSA:

Megyénkben 260 község van: A közkutak száma:

ásott:

fúrott:

1949. évben

349

27

1954. évben

364

40

A lakosság vízellátását közel 100 %-ban a lakásuknál épített ásottkutak szolgáltatják. Ezek az ásottkutak, de az ásott közkutak legnagyobb része is kólival fertőzött, egészségre ártalmas ivóvizet adnak.

Megyénkben súlyosan jelentkezik a golyvásodás.

Zalamegye dombos vidék. A Zala-folyó völgye mocsaras, a dombos vidékeken fekvő községeinkben elégtelen a vízellátás és emellett sok helyen egészségtelen is. A mélyebben fekvő részeken majdnem kivétel nélkül fertőzöttek a kutak.

Községeink 83 %-ában az 1 lakosra jutó ivóvízmennyisége napi átlagban 0-5 liter, tehát elégtelen.

Községeink 69 %-ában 5.000 feletti lakosra jut egy jó vízvételi hely.

410