Dokumentumok Zala megye történetéből 1947-1956 - Zalai gyűjtemény 48. (Zalaegerszeg, 1999)

Dokumentumok Zala megye történetéből

Ezzel szemben az állami ipar még mindig a termelésének kb. csak 30 %-át végzi közvetlen a l[a]kosság szükségleteinek kielégítésére. Pl. a nagykanizsai Vasöntöde a párthatározat megjelenése előtt majdnem teljes egészében olyan cikkeket gyártott, amelyeket a nagyipar dolgozott tovább fel. Jelenleg a termelésének a 80 %-át olyan cikkek teszik ki, ami a lakosság igényeinek kielégítését biztosítja. Ilyen cikkek: a diódaráló öntvények, aminek a termelése havi 5000 db. A tűzhely öntvények, a cse­répkályha alkatrészek és egyéb kályha alkatrészek teszik ki az öntődének a termelé­sének nagyobb részét, de ugyanakkor gyárt mezőgazdasági kisgépeket is, valamint tovább feldolgozó vállalat részére kisgép alkatrészeket. A faipari vállalatok közül a zalaegerszegi Asztalosipari vállalat a kapacitásának 80 %-át a bútorgyártásra bizto­sítja, a nagykanizsai Fatömegcikkipari vállalat a kefefa és fatömegcikk gyártmányait teljes egészében a lakosság részére, míg az asztalos részleg kb. 50 %-ban gyárt a lakosság részére konyha bútorokat és egyéb háztartási cikkeket, ugyanakkor az üzem beindította a paraszt szekér gyártást is és jelenleg havi viszonylatban már 5 db kocsi előállítását tudja biztosítani. Azokban az üzemekben, mint pl. az Autójavító, ahol nehezen ment a közszükségletre való átállás, itt is gyártanak közszükségleti cikkeket, ugyanakkor az üzemnél beindítottuk a hó és sárcipők javítását, ami szintén a lakos­sági igényt elégíti ki. A tervteljesítésben a kisipari termelőszövetkezetek a tervüket ebben az évben ál­landóan túlteljesítik, ugyanakkor a béralap gazdálkodásuk is igen jól alakul, azonban ittis van egy-két szövetkezet, mint a gelsei, a kiskomáromi és a zalabéri vegyes kis­ipari szövetkezet, ahol nagyobb összegű ráfizetéssel dolgoznak. Ezeknél a szövetke­zeteknél a munkafegyelem hiánya és a helytelen munkaszervezés okozza, hogy a szövetkezet a nyereségi tervét nem tudja teljesíteni. Ennél sokkal rosszabb a helyi ipari vállalatok tervteljesítése, ha a megye össze­sem nézzük pl. szeptember hóban a megyénk helyi ipari vállalatai a tervüket csak 87,2 %-ban teljesítették, ezzel szemben felhasználtak 97,6 % béralapot, 99,8 % lét­számot. Ha megyén belül megnézzük a vas- fém és gépipart, akkor a tervteljesítés 116,4 %, 109,4 % béralap, és 102,6 %-os létszám felhasználás mutatkozik. A leg­rosszabb a Bánya és Építőanyagipari ES mutatószáma, mert 65,6 % tervteljesítés mellett, 91,9 %-os a béralap felhasználás és 100 %-os a munkaerő felhasználás, ha­sonló még a faipar, ahol a tervteljesítés 69 %, 78,4 %-os a béralap és 93,6 %-os a létszám felhasználás. A faiparin belül a rosszabbik a nagykanizsai Fatömegcikkipari vállalat, mert a tervét csak 67,2 %-ra teljesítette és felhasznált 86 %-os béralapot, ehhez 91,5 %-os munkáslétszámot. Igaz az, hogy a faipari vállalatok erősen feszített tervet kaptak, azonban a tervteljesítés és az ehhez viszonyított munkaerő és bérfel­használásnak nem volna szabad így alakulni, mind ezek a vállalat helytelen gazdál­kodását és a rossz munkaszervezést is igazolják. Vállalataink nem minden esetben tartják be a párt és kormányhatározatban lefek­tetett takarékossági intézkedéseket. Igen sok a fölösleges utazgatás. Sok az oktalan futkosás, aminek végeredményben semmi gyakorlati jelentősége nincs. 376

Next

/
Thumbnails
Contents