Dokumentumok Zala megye történetéből 1947-1956 - Zalai gyűjtemény 48. (Zalaegerszeg, 1999)
Káli Csaba: Politikai, gazdasági és társadalmi átalakulás Zala megyében. 1947-1956
sága, de még mindig rendkívül alacsony volt a közigazgatásban dolgozók iskolai végzettsége.84 1954. december 31-én befejeződött az 1. ötéves terv. Ennek - részben már ismertetett - zalai beruházásai révén, a megye iparában a nehézipar vált meghatározóvá, amely az összipari termelési értékből 66,9 %-kal, míg a foglalkoztatottak számából 61,2 %-kal részesedett. A nehézipari beruházásokon belül messze a legnagyobb részt az olajbányászat képviselte. Ugyanerre az időre a könnyűipar a termelési érték 20,2 %-át mondhatta magáénak. A harmadik legnagyobb ágazat az élelmiszeripar a termelési érték 9,5 %-át, az ipari foglalkoztatottaknak pedig 7,9 %-át adta. Már korábban kitértünk arra, hogy mekkora gondot okozott a megyei pártvezetésnek a kétlaki munkások óriási száma. Nos, az ötvenes évek közepére a megye ipari munkásainak a 35-40 %-a még mindig kétlaki munkás volt.85 Az új kormányprogram után a magánkisipar is újra életre kelt. Az évtized elején kisipari termelőszövetkezetekbe kényszerített iparosok sorra váltották ki iparengedélyüket. Számuk az 1953. évi 1086-ról 1956-ban 2539-re növekedett.s<l Az 1955-ös újabb, ezúttal Rákosit erősítő politikai fordulat után - az AVH jelentéseinek tanúsága szerint - az emberek tudták, hogy rövidesen újra szorítanak a présen.87 Valóban, ez sokáig nem is váratott magára, például a begyűjtési tételeket 1954- hez képest 1955-ben de még inkább 1956-ban drasztikusan megemelték. A sertésállomány esetében például - 1954-et 100 %-nak véve - 1955-ben 185 %-ra, 1956-ban pedig 294 %-ra nőtt a megyében a beadandó állatok száma. Az összállomány tekintetében 1954-ben még csak a sertések 13,3 %-át, 1956-ban pedig már 28,6 %-át kellett volna leadni a terv szerint.88 Ezt természetesen nem lehetett teljesíteni, amit a hátralékosok számának gyors növekedése is mutatott. 1955 júniusában Zala megyében a hátralékosok száma még csak 2813 volt, de 1956 júniusában már 7073-an ma- radtak le valamelyik tétel beadásában. A nehezedő gazdasági helyzet mellett egyre élénkebb és nyíltabb viták alakultak ki a politikai ankétokon911 és a sajtóban, ahol olyan kérdéseket is feszegettek, amelyekre korábban még gondolni sem lehetett. A pártvezetőség hiába próbálta görcsösen visszagyömöszölni a palackból kiszabadult szellemet, Rákosi 1956. júliusi bukása után ezt már egyre nehezebb volt megtenni. A későbbi események tükrében így különösen találó annak a névtelen embernek - Rákosi bukása után, az ÁVH által készített jelentésben fennmaradt - véleménye, miszerint: „a következő időkben mind komolyabb változások fognak beállni Magyarországon is”.91 36