Dokumentumok Zala megye történetéből 1947-1956 - Zalai gyűjtemény 48. (Zalaegerszeg, 1999)

Dokumentumok Zala megye történetéből

1953-ban: búza 3,81 kg. rozs 1,12 kg, árpa-zab 1,68 kg, kukorica 0,66 kg, széna 1,76 kg, burgonya 2,97 kg, olaj 0,015 lit., cukor 0,03 kg, készpénz 7,80 Ft.

Az 1954. évi előrevárható részesedést még nem tudjuk, mivel a bevétel-kiadási előirányzatok nincsenek összesítve.

Több zárszámadást, illetve bevétel-kiadási előirányzatot felülvizsgálva az a megállapításunk, hogy a részesedés alacsonyabb lesz a tavalyi átlagnál. Ez adódik abból, hogy a termelőszövetkezeteink kevesebb termésátlagot terveztek a múltévinél, arra- való hivatkozással, hogy a tavalyévi jó termés a megfelelő időjárás következtében lett magasabb. Az 1954-es tervezésnél az elmúlt évek átlagát vették figyelembe.

a. / Termelőszövetkezeteink terményből szabadpiacra nem állítanak be a zöldségféléket kivéve, valamint szőlő és gyümölcsöt. Azonban állattenyésztés vonalán az állati termékekből, az állatállományból a beadáson és a terven felüli mennyiséget szabadpiaci értékesítésre állították be.

b. / Megyénk területén az 1953-as gazdasági évben legjobb jövedelemmel számolt

a pötrétei „Új Világ” tsz. 1 munkaegységre eső részesedése a következő: búza 7,19 kg, rozs 4,59 kg, árpa 0,99 kg, kukorica 4,95 kg, burgonya 5,44 kg. Legrosszabb]: Alsó[szent]erzsébet „Kerkamenti Előre” tsz. búza 1,80 kg, rozs 0,59 kg, árpa 0,58 kg, kukorica 2 kg, burgonya 1 kg, az egy munkaegységre eső részesedés.

c. / A jövedelem elosztással kapcsolatban hiányosságként vethető fel, hogy termelőszövetkezeteink a felosztásra kerülő kenyér- és takarmánygabonából szabadpiacon egyáltalán nem értékesítenek, hogy azzal pénzrészesedésüket növelni tudnák. Továbbá a premizálás körül szintén hiányosságok vannak. Nagyon kevés azoknak a termelőszövetkezeteknek a száma, ahol a jóeredményt elérő tagokat, brigádokat a terven felül termelt termények után jutalmazásba részesítsék. Ennek káros következménye, hogy a többtermelésre nem serkenti a tagokat.

3./ Középparaszt ellenes hangulattal helyenként lehet találkozni a megyében. Mint pl. az újudvari „Új Elet” tsz-nél, ahol a kisparasztok a középparasztokat a vezető funkciókból teljesen ki akarják szorítani. Vagy ságodi „Rákóczi” és a szentlisz- lói „Harc a békéért” Tsz-eknél ahol az ellentét leginkább a földjáradékkal kapcsolatban merül fel. Pl. a kevés földdel rendelkezők nem akarnak hozzájárulni a földjáradék kifizetéséhez azzal, hogy a középparasztoknak sokat kell kifizetni földjáradék fejében.

Az ellenség munkája még a fentebb elmondottaknál is súlyosabb formában nyilvánul meg a megye különböző termelőszövetkezeteiben. Az ellenséges elemek ku- lák, csendőr stb. pl. Alsó[szent]erzsébeten, Felső[szent]erzsébeten, Csesztregen, Bu358