Dokumentumok Zala megye történetéből 1947-1956 - Zalai gyűjtemény 48. (Zalaegerszeg, 1999)

Dokumentumok Zala megye történetéből

Megyénk szántóterületének 1953-ban 19 %-a volt tsz. tulajdonban.

Jelenleg 14,4 %-a van tsz. tulajdonban.

A feloszlott termelőszövetkezetek tagjai és a kilépett tsz. tagok a termelőszövetkezetek tulajdonában lévő szántóterületnek 5 %-át vitték magukkal. [...]

1953. őszén termelőszövetkezeteink számszerint az alábbiak szerint változtak:

A mezőgazdasági termelőszövetkezetekből kilépett 1960 család, 2910 tag, amelyből 658 tag 7 kh-n felüli és 2252 tag 7 kh-n aluli. 10286 kh. szántóterülettel.

I. típusú tszcs-okból kilépett 620 család, 805 tag, 254 ebből 7 kh-n felüli és 1551 tag 7 kh-n aluli, 2854 kh szántóterülettel.

A legnagyobb számú kilépés a lenti járás területén volt. A legkevesebb pedig a nagykanizsai járás területén.

b./ A kilépések okait mi a következőkben látjuk:

1. /Nem tartottuk be a fokozatosság elvét, amit a lenti járás esete bizonyít

legjobban, mivel csupán III. típusú tszcs-ok voltak és itt adódott a legtöbb feloszlás és kilépés.

2. / Nem tartottuk be minden esetben az önkéntesség elvét. Több helyen gazdasági eszközökkel gyakoroltunk nyomást, mint Pl. Zalalövőn, Pókasze- petken, Szentgyörgyvölgyön. Ilyen esetek voltak pl. a fakitermelési engedélynél, adó és beadási hátraléknál, áru elosztásnál és még néhány területen. Történtek esetek, amikor még nem győződött meg a belépésről a dolgozóparaszt és nem írta alá a belépési nyilatkozatot, akkor a fent felsoroltak közül kerestük azt, amit alkalmazni lehetett. Történtek esetek, amikor politikai dolgokkal léptünk fel és bizonyos fokú fenyegetéseket alkalmaztunk azokkal szemben, akik nem léptek be és az ilyenekre többen hallgattak. Szervezésnél hiba volt az is, hogy a helyi körülmények figyelembe vétele nélkül „súlypontoztunk” és mindenáron csoportot hoztunk létre. Ha nem sikerült I. típust, akkor III. típust. Megfelelő előkészítés nélkül alakultak pl. 1953. tavaszán Vaspör, Pókaszepetk, Pusztamagyaród és más helyeken, ahol 1953. nyarán ezek nagyrészt fel is oszlottak, vagy nagyszámú kilépés volt.

3. / Súlyos hiba azonban az volt, hogy az ellenség ellen sem mi, sem hatósági

szervek nem harcoltunk kellően. Gyakran eltűrtük a tsz-ek elleni izgatást. Különösen a kormányprogram után mutatkozott meg. A volt csendőrök, kulákok és egyéb osztály idegenek erős támadást intéztek a tsz-ek ellen és ez még bizonyos fokig most is fennáll. Igen kevés az ilyen uszító elem, akit bírói úton felelősségre vontunk. Gyakran nem láttuk meg egy-egy tsz. problémánál az ellenség aknamunkáját. Pl. Alsójszentjerzsébeten is beigazolódott, hogy az ilyen elemek indították el a felbomlást. Erről az illetékes szervek felé tettünk feljelentést, de felelősségre vonás még a mai napig is elmaradt. A becsületes, de felvilágosulatlan tagokat félrevezették, a tsz.

355