Dokumentumok Zala megye történetéből 1947-1956 - Zalai gyűjtemény 48. (Zalaegerszeg, 1999)

Dokumentumok Zala megye történetéből

Megyénk területén összesen 45 db sütőüzem van, 99 db sütőkemencével, ezenkívül leállított sütőüzem van 22 db. 41' db. sütőtérrel /kemencével/.

Ennek a megoszlása a következő:

Nagykanizsán 13 üzem, 28 kemencével üzemel

12

” 26

üzemenkívüli, ebből

4

” 8

használható

8

” 18

romos

Zalaegerszeg 8 üzem

18 kemencével

üzemel

3 ”

6

üzemenkí[v]üli kis javítással lehet bennük termelni.

Nagykanizsai járás:

4 üzem

9 kemencével

üzemel

1 ”

1

üzemenkívüli /romos/ Gelse

Zalaegerszegi járás:

6 üzem

9 kemencével

üzemel

2 ”

2

üzemenkívüli Bak, Nagylengyel, de egyik sem alkalmas higiénia szempontjából termelésre.

Lenti járás:

4 üzem

9 kemencével

üzemel

1 ”

1

üzemenkívüli Lenti

Letenyei járás:

5 üzem

16 kemencével

üzemel

1 ”

2

üzemenkívül Letenye

Zalaszentgróti járás:

5 üzem

8 kemencével

üzemel

3 ”

5

üzemenkívüli Z. sz. grót, Z.apáti Tűrje

Megyénk területén a két városban 8 kemencében sütnek ster[?] kenyeret, illetve 8 üzemben van bérsütés, ebből Zalaegerszegen 3, Nagykanizsán 5 üzemben, minden nap van sütés.

Községi viszonylatban 28 üzemben sütnek hetenként 3-szor.

A sütőipari vállalat részéről mi úgy látjuk, hogy az adott kenyér mennyiség elég, de nem a keretek között, hanem az a mennyiség, amit a vállaltunk jelenleg letermel. Tehát az először megadott keret a pótkerettel bővítve elég a megyére. A tapasztalat azt mutatja, hogy a barnakenyér sem a megye területén, sem a két városban az adott kereten belül sem fogy el, a százalék aránynak megfelelően. Hiba még az, hogy a falusi viszonylatban rendszertelenül szállítják ki a kenyeret. A megye területén a kenyér minőségében [az] utóbbi időben legsúlyosabb hiba, a honvédségi kenyérnél mutatkozott, ami abból adódott, hogy az alakulatok mozgását nem láthatjuk mi tisztán és nagyobb mennyiségű lisztet igényeltünk le a szokásnak megfelelően, ugyanakkor az

340