Dokumentumok Zala megye történetéből 1947-1956 - Zalai gyűjtemény 48. (Zalaegerszeg, 1999)

Dokumentumok Zala megye történetéből

nyen részt kell vennie, résztvegyen egy-egy pártszervezet, vagy állami szerv munkáját felülvizsgáló bizottságban. Vagyis vezető munkát végezzen és ne csak az aktivista szerepét töltse be.

Csak így biztosítható az, hogy a választmányi ülések valóban alkotó vitákkal teljenek el, amelyeken a bírálat harcos légkörében megvizsgálják a terület politikai helyzetét, mint a megye legfelsőbb pártszerve, határozatai kötelezőek minden egyes pártszervezete, a párttagok számára.

Ezzel szemben a megyei pártbizottság évek óta azt a súlyos hibát követte el, hogy a megyei választmányt elhanyagolta, nem tekintette a megye legfelsőbb szervének. Nem tartottuk be a szervezeti szabályzat utasítását, mely előírja, hogy a választmánynak kéthavonként üléseznie kell. Ebben az évben is mindössze két választmányi ülést tartottunk és a járások, városok választmányai is hasonló módon el voltak hanyagolva. Az is súlyos hiba, hogy a választmány tagjait aktívaként kezeljük, a választmányi üléseken formálisak a beszámolók, azokat is az utolsó percben kapják meg[,] a választmány tagjai nem tudnak felkészülni és ennek következtében nem is tudják el[l]enőrizni, felelősségre vonni a pártbizottságot végzett munkájáért, de nem tudnak megfelelő irányító munkát sem végezni. Gyakran ki hagytunk megválasztott választmányi tagokat minden különösebb ok nélkül és helyükre önkényesen újakat állítottunk be, amihez pedig nem lett volna jogunk. Ezt bizonyítja többek között az is, hogy az 1952-ben megválasztott megyei választmány tagjai közül egy év alatt 11 elvtársat hagytunk ki különböző okokból. A választmány megmaradt tagjai sem olyan munkát végeznek, amilyent mint a legfelsőbb megyei szerv tagjainak a pártbizottság, az alapszervezetek irányításában, el[l]enőrzésében és felelősségrevonásában joguk és kötelességük lenne végezni.

Rendszerint az aktíva szerepét tölti be, akiknek [sic!] a MB. ad utasítást egy-egy feladat elvégzésére, pedig éppen fordítva kellene annak lenni. Gyakori a megkülönböztetés is a párt funkcionárius és a helytelenül „külső” tagnak mondott többi választmányi tagok között. Pedig ilyen megkülönböztetést tenni az egyik választmányi tagnak a másik választmányi tag jogát megcsorbítani, a vezetőségből kirekeszteni nincs jogunk. Ugyanakkor, amikor ilyen hibás gyakorlatot folytattunk és a választmány szerepét leszűkítettük, a megyei pártbizottságot túlságosan kiszélesítettük. A Pártbizottsági ülésekre nagy létszámban hívtunk be elvtársakat és így a pártbizottsági ülés [vjitatja meg hétről hétre azokat az elvi kérdéseket, amelyekről a választmánynak kellene döntenie. így például nem vittii[n]k a választmány elé olyan fontos feladatokat, mint a békekölcsönjegyzés, a tagosítás, a tszcs-k téli, tavaszi fejlesztése, stb. pedig egész biztos, hogy ha kikértük volna a választmány kollektívájának véleményét, tapasztalatait eredményesen és kevesebb hibával tudtuk volna ezeket a feladatokat megoldani.

Gyakran megsértjük a pártdemokráciát azzal is, hogy a választmány megkérdezése nélkül helyezünk fontos pártfunkcióba elvtársakat. Az, hogy a megyei pártbizott324