Dokumentumok Zala megye történetéből 1947-1956 - Zalai gyűjtemény 48. (Zalaegerszeg, 1999)

Dokumentumok Zala megye történetéből

gyelem jelentőségét. A zalaegerszegi Magasépítési Vállalat üzemi bizottsága sem folytat szívós politikai felvilágosító munkát, még nem vizsgálták meg külön az üzemben a munkafegyelem kérdését, és így történhetett meg, hogy április hónapban 848 dolgozóból 151 mulasztó volt, ami kb. 1.200 óra kiesést, 15.000 Ft termelés érték elvesztését, a tervteljesítés visszaesését jelentette. Az élüzem Ruhagyári' építkezésnél június 2-án szombaton 44 dolgozó hiányzott igazolatlanul, akik miatt a kőművesek mellé a segédmunkásokat nem tudták biztosítani és ez a termelésben napi 6 %-os visszaesést hozott. A zalaegerszegi Magasépítő Vállalatnál a munkafegyelem lazaságai alapvetően hozzájárultak ahhoz, hogy a vállalat áprilisi operatív termelési tervével 135,6 %-kal szemben a májusi operatív termelési tervüket már csak 130 %- ra tudták teljesíteni. Általános hiányosság üzemeinkben a Magasépítő Vállalatoknál, hogy különösen a külső munkahelyeket hanyagolják el, ezeken a helyeken leggyengébb a politikai munka, éppen ezért ezeken a helyeken fordul elő a legtöbb lazaság. Pl. a zalaegerszegi Magasépítési Vállalat Andráshidai építkezésén az üzemi bizottság részéről több esetben is előfordul, hogy 3-4 hétig nem járnak ki, de megtalálható ez a hiányosság az Ásványolajipar külső munkahelyein is.

Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, úgy az Ásványolajiparban, mint az Építőiparban, hogy a munkafegyelem megbontóinak többsége kétlaki dolgozó. Az üzemi bizottságok nem kötik össze a kétlaki dolgozók politikai felvilágosításával, a munka- fegyelem elleni harcot, azt amit Rákosi elvtárs mondott, hogy a kétlaki dolgozók, hogy akadályozzák részben az ipart, részben a mezőgazdaság fejlődését. Az üzemi bizottságok nem foglalkoznak egyénileg az üzemben újonnan bekerült munkásokkal, így újabban igen gyakran előfordult az, hogy az újonnan bekerülő munkások egy hét után ott hagyják az üzemet, itt nem mutatják meg ezeknek a dolgozóknak, hogy az első heti munkájuk, illetve fizetésük még nem reális, hisz csak most ismerkednek meg a fogásokkal a munkamódszerekkel.

Tapasztalható egy olyan jelenség is egyes üzemi bizottságok részéről, mint a zalaegerszegi Konfekció üzem, üzemi bizottsága részéről, hogy a munkafegyelem megszilárdításáért folyó harcot az üzemi pártszervezet és a vállalatvezetőség feladatának tekintik. Megmutatkozott ez Fercsel elvtárs a Konfekció üzem ii. b. titkára részéről abban, hogy amikor a munkafegyelem lazaságait a SZOT ellenőrizte, úgy nyilatkozott, hogy ez nem az üzemi bizottság feladata. Azóta ez a kérdés tisztázva lett és az üzemi bizottság is harcol a munkafegyelem megszilárdításáért. Tapasztalható ennek ellenkezője is több helyen, mint a bázakerettyei üzemben, ahol a Párt- szervezet irányításával az üzemi bizottság komoly harcot folytat a munkafegyelem megszilárdításáért. Ugyanakkor vállalatvezető elvtárs sok esetben opportunista módon nem vonja felelősségre és nem bünteti meg a fegyelem megbontóit, ami alkalmas arra, hogy a fegyelmezetlenségek tovább ismétlődjenek. Pl. Lukács Károly csőszerelő csoportvezetőt, aki állandóan elhagyta munkahelyét az üzemi Pártszervezet felhívása ellenére is csak 6 hét után vonta felelősségre, ekkor is a pártszervezet határozat [sic!] felelősségre vonása eredményeképpen. Egyes vállalatvezető elvtár217