Dokumentumok Zala megye történetéből 1947-1956 - Zalai gyűjtemény 48. (Zalaegerszeg, 1999)

Dokumentumok Zala megye történetéből

Még vannak tanácsok, hol nem támogatják kellőképpen a toborzókat mint pl. batyki, nemeshetési, szentgróti, salomvári tanácsok, kik általában azt a kijelentést tet[t]ék a toborzóknak, hogy hiába jönnek s községükbe munkaerő nincsen, vagy azt vetik fel, hogy a toborzásnál van fontosabb munkájuk is, azzal nem érnek rá foglalkozni.

Hiányosságok egyrésze az üzemektől ered, elsősorban [azjüzemek munkaerőszükségletének felmérése nem volt megbízható. Az üzemekben gondolom [olvashatatlan szó] adták be a munkaerőszükségleti kérelmüket, de mire a toborzásra került a sor, lemondták szükségfeltételeiket[sic!] [szükségleteiket?], vagy egyáltalán nem jelentették, hogy nem toboroznak. Ebből adódott az, hogy április hóban 9 vállalat közül 5 jelentkezett toborzásra, Budai, Székesfehérvári Magasépítők és a Budai Gyárépítő vállalat. Ezek toborzói nem végeztek munkát jótfsic!]. A székesfehérvári magasépítő toborzói érkezésük után 3 napra eredménynélkíil hagyták el a nekik kijelölt községeket. A budai Magasépítő toborzói szintén munkájukat felületesen végezték. Gépkocsin végig futottak a nekik kijelölt községekben, de semmilyen népnevelő munkát nem fejtettek ki. Javaslatunkra az Építésügyiminisztérium visszahívta őket. A budai Gyárépítő toborzói április 28-án érkeztek megyénkbe. A toborzó 3 vállalat április havi eredménye összesen 277 fő, ebből 220 férfi és 57 nő. Eredményeink fokozásához tehát szükséges, hogy a vállalat jó toborzókat küldjön. A beütemezett 6 vállalat, mely nem jelent meg, abban hátráltatták a toborzást, hogy a helyi népnevelők úgy látták felesleges az ő munkájuk, hiszen a vállalattól nem jelent meg senki. Ezért hanyatlás van a tanácsok részéről.

Másik hiányosság a toborzó üzemek [és] állami gazdaságok nem készültek fel a munkások szállásának, étkezésének biztosítására. Ennek következtében sok munka- vállaló hagyta el munkahelyét, mint pl. Tatabányán Bányavidéki építkezés, nyirkos rossz lakásban szállásolta el a férfi munkaerőket. A női munkaerők részére sem megfelelő szálláshely volt biztosítava. Nagykanizsára hazajött Kulcsár Mária elmondja, hogy azért jött haza, mert szálláshelyük átjáróház volt, hol nappali fáradalmaikat kipihenni nem tudták, mert éjszaka állandóan zavarták őket. Ez a rendőrség közbelépésére sem szűnt meg, ezért kénytelenek voltak hazajönni.

Másik ilyen hely Dunapentele, onnét az utóbbi napokban 30 munkavállaló jött haza, kik azt a kifogást vetették fel, hogy az ottani munkaerőgazdálkodás olyan munkára osztotta be őket, hogy keresni nem tudtak. A lenti járásban hazaérkezettek elmondják, 28-an meghaltak, és közülük sokan kórházban feküsznek. Ez a lenti járásban visszavetette a toborzás eredményét azt vetik fel [a] munkavállalók, hogy nem mennek el, mert úgy járnak mint Dunapentelén.

Megyei viszonylatban legnagyobb hiányosságok a nagykanizsai Magasépítő vállalatnál vannak. A letenyei járásban hozzájuk toborzott munkaerők a múlt hét folyamán keszthelyi építkezéstől mind hazajöttek. Az ügyet kivizsgáltuk a letenyei községi tanács helyiségében. A munkavállalók elmondják, hogy azért hagyták el munkahelyüket, mert étkezéseken kívül havonta 100 Ft-ot kerestek. A 75 méterre

211