Dokumentumok Zala megye történetéből 1947-1956 - Zalai gyűjtemény 48. (Zalaegerszeg, 1999)
Bevezető
és válogatásban a súlypontokat. Ez a vizsgálat megerősítette előzetes várakozásainkat, mely szerint a pártiratok (MDP) hordozzák elsődlegesen azokat az információkat és adatokat, amelyekre a kötetnek alapvetően épülnie kell. Az MDP fondok, azon belül is a megyei bizottságé, lényegesen nagyobb forrásértékkel bírnak, mint a vele párhuzamos tanácsi, vagy más államigazgatási szerveké, nem is beszélve az „egyéb” (intézmények, testületek, vállalatok stb.) fondképzők iratairól. Ez a magyarázata annak, hogy a közölt dokumentumok többsége az MDP Zala Megyei Bizottságának irategyütteséből valók. A mintavétel után következett a kutatási tervben megjelölt fondok adott időszakot felölelő iratainak szisztematikus áttekintése, amely a legfáradságosabb és egyben legidőigényesebb fázisa volt a kötettel összefüggő munkálatoknak. Az iratok tengerében - amelyre azért számítottunk - kevés volt a közölhetőség általános, és ezt kiegészítőén, az általunk felállított kritériumainak megfelelő dokumentum (viszonylag rövid terjedelem mellett valós és jellemző adatok, tények nagyobb koncentrálódása, hitelesség, érdekesség). A forrásfeltáró munka a rendelkezésünkre álló soros mutatókönyvek, vagy egyéb segédletek segítségével történt, de a legtöbb esetben, szembe nézve ezek hiányával, darabonként kellett áttekinteni az iratokat és dönteni a potenciális és abszolút „alkalmasságukról” vagy ennek ellenkezőjéről. A kutatómunka lezárulásával, a kiválogatott dokumentumok osztályozása és szortírozása, valamint a lektorálás után - figyelembe véve a terjedelmi korlátokat - 156 tétel maradt fenn a rostán, amelyeknek közlését feltétlenül szükségesnek tartottuk. A dokumentumok közzétételének sorrendjét a keletkezési idejük határozza meg. Másolat esetén az eredeti szöveg helyszíne és időpontja volt a mérvadó. A dátumot akkor tettük szögletes zárójelbe, ha az a kérdéses dokumentumon nem szerepelt. Ilyenkor csak abban az esetben láttuk el jegyzettel, ha az egyébként nem volt pontosan megállapítható. Ezeket a dokumentumokat a tartalmuk, illetve az őrzési helyük által vélelmezhető dátum szerint helyeztük el a kötetben. Újságcikk esetén a helyet a lap megjelenésének helyével jelöltük. A dokumentumok címét igyekeztünk mindig úgy megszerkeszteni, hogy abból kiderüljön a küldő és fogadó szerv (személy) kiléte és az irat tárgya. Amennyiben valamelyik elem nem volt biztosan megállapítható, arra jegyzetben hívtuk fel a figyelmet. A forrásokat betűhív átírásban adjuk közre. Csak a nyilvánvaló gépelési és a gépi (hosszú magánhangzók problémája) hibákat javítottuk ki, meghagyva tehát az eredeti helyesírást, illetve a szöveg stiláris jellemzőit. A durvább hibákra a (sic!) jelöléssel vagy jegyzetben is utaltunk. Amennyiben a szöveg sok gépelési hibát tartalmazott erre külön is kitértünk egy jegyzet erejéig. A közreadásnál törekedtünk arra, hogy a szövegek eredeti tagolását, írásképét a lehető legjobban megtartsuk, ennek megfelelően pl. a kézzel írt részeket (akárcsak aláírásokról, vagy betoldásokról legyen szó) mindig kurzív, míg a gépelt és nyomtatott (sajtó) szövegeket álló betűtípussal szedtük. Amennyiben a közölt forrás csak 20
