Dokumentumok Zala megye történetéből 1947-1956 - Zalai gyűjtemény 48. (Zalaegerszeg, 1999)
Dokumentumok Zala megye történetéből
bontóanyag, a gáz kimerül. A hahóti mező, amely víznyomásos, a termelés[é]nek rohamos csökkenésével számolhatunk, mint a gyakorlati példák mutatják, hogy nem egészen egy év alatt 50 %-kal csökkent a termelés. A lovászi mező 1941-ben lett feltárva3 és a háború alatt az amerikaiak rablógazdálkodása folytán a rétegben tárolt olajmennyiség 25 %-át sem termelték ki, ezzel szemben a gázmennyiségnek közel 75 %-át kitermelték. A gáz az olajtermelésnél mint hajtóerő szerepel, s a gáz hiányában a termelés csökken. A kiscsehi mező, mely 1950-ben lett feltárva,4 apró lencsékből tevődik ki és a gázban oldott olajat tárol, megközelítőleg sem lehet megállapítani a mennyiségét. Gyakorlatilag a nagyhozamú kutak igen rövid idő alatt, vagy teljes egészében meddővé váltak, vagy termelésükben 50-80 %-os csökkenés van. Az újfalusi mező, amelynek feltárása folyamatban van és határai lezártnak tekinthető, a jelenlegi állapota szerint optimális becslés szerint napi 150-180 tonna tartalmú lehet. A jelenleg lefolytatott kútsűrítések a feltárt mezőkben a természetes apadást nem tudják teljes egészében pótolni, de a gázmegcsapolást még intenzívebbé teszik. A mezőben a sűrítő csomópontok a környező kutakra olyan kihatással vannak, hogy azoknak a hozamapadása és az elgázosodása rendkívüli módon megmutatkozik. Durva becslés szerint az olaj jelenlegi előállítási költsége 110 Ft pro tonna. A kút sűrítések eredményeként olajtermelésnél kb. 400 Ft pro tonna önköltségi ár lesz. Jelenleg a jugoszláv határ közelében lévő 2 gázkút megcsapolásával szállítottunk Budapest részére gázt. Ezen rétegek nyomása és mennyisége olyan mértékben csökkent, hogy komprimált gázzal kell pótolni a hiányt. Annak idején Vas5 elvtárs erre vonatkozólag azt mon[d]ta: hogy legalább olyan fontossággal bír az olajtermelés, mint Budapest gázellátása és ha ez nem gazdaságos, akkor ezt meg is lehet szüntetni. Budapest gázellátásával kapcsolatban a terv az, hogy e hónap közepétől a napi 160.000 köbméter gáz helyett napi 200.000 köbmétert kell Budapestnek adni. Ez azt jelenti, hogy e kompresszorokon keresztül a földbe visszaszorított gázmennyiségből 40.000 köbmétert vonnánk el. Az 1950. évi olajtermelési előirányzat 497.000 tonna [volt]. Ezt maradéktalanul teljesítettük is. Évközben történt 20.000 tonna felajánlás, amelyből csak 1500 tonna lett teljesítve. 1951-re előirányzott olajtermelés 534.000 tonna, a koromtermelés 420 tonna, a gazolintermelés 28.500 tonna, butángáztermelés 21.037 tonna. [,..]6 Az olajtermelésünk napi előirányzata 1.315 tonna, azonban ezzel szemben a napi termelés mindössze csak 1270 tonna körül van. Egy köbméter olaj kitermeléséhez ma kb. 700-800 köbméter gázt kell kitermelni, míg az olajtermelés megindulásakor kezdetben 200 köbméter gáz kitermelése is elég volt. Napi gázteljesítményünk 1.200.000 köbméter, amelyből felhasználva van 300.000 köbméter, levegőbe megy 350.000 köbméter, a földbe visszanyomatva 400-460.000 köbméter körül. Ahhoz, hogy a gázpazarlást megszüntessük 33 darab Láng-típusú elektromotorral meghajtott kompresszorra van szükség. Az a tény, hogy míg kezdetben egy köbméter 200
