Dokumentumok Zala megye történetéből 1947-1956 - Zalai gyűjtemény 48. (Zalaegerszeg, 1999)
Dokumentumok Zala megye történetéből
Tárgy: politikai hangulatjelentés a tagosítással kapcsolatban, valamint az őszi szántási vetési terv és termelő csoportok alakításával kapcsolatban. A részleges tagosítással kapcsolatosan, amely a járás két községét: Zalaszentba- lázst és Kiskomáromot érinti, - annak ellenére, hogy a falvakban tudnak róla -, nem észlelhető komoly ellenagitáció. Kiskomáromban lehetett hallani arról, hogy a kulák- ság azt próbálta elhitetni a dolgozó parasztokkal, hogy a termelő [szövetkezeti] csoportba való belépéskor a tagok elveszítik földjeiket és ugyanígy azok is elveszítik magántulajdonukat, akiket a tagosítás érintett, illetve máshol kapnak földet. Igyekeztek belevinni a köztudatba, hogy a földek cserélésénél a csoporton kívül állók az eredetinél rosszabb minőségű földet kapnak. Ennek ellenére a járás többi községeiben nem mondható rossznak a hangulat, csak a palini termelő csoport rossz munkája az egész járás területén ismeretes és mindenütt arról beszélnek, hogy azok gazdálkodása nem célszerű. Földjeiket rosszul művelik, a termés betakarítását nem kellő gonddal és nem kellő időben végzik. Ezzel szemben az a háborús hisztéria, amely a csoportok alakításának idejében alapos mértékben megzavarta a falu nyugalmát, megszűnőben van. A tagosítással kapcsolatban a két érintett községben a hangulat nem mondható rossznak. A lakosság a táblák kijelölését nem ismeri és még nem tudják, hogy kik lesznek azok, akiket a tagosítás érinteni fog. Azokban a községekben, ahol tagosítás nem folyik, a tagosítás kérdése nem foglalkoztatja a lakosságot. A termelő szövetkezeti csoportok tagjai, valamint a kevés földdel rendelkező kispa- rasztok, akiknek földjük rosszminőségü és az is eléggé széttagolt, helyesléssel fogadták a részleges tagosítás végrehajtását. A termelő csoportok lelátogatására egyre többen jelentkeznek és kérik, hogy ezt számukra tegyük lehetővé. Ilyen érdeklődés van Szepetneken, Murakeresztúron, Kiskomáromban, Zalaszentbalázson, Esztereg- nyén és Csapiban. A felsorolt községekben is szeretnének termelő csoportokat alakítani, azonban előbb meg akarnak győződni arról, a már működő termelő csoportok gyakorlati munkája és eredményei milyenek. Az őszi szántási-vetési tervvel kapcsolatban a hangulat kisebb hiányosságoktól eltekintve megfelelő. Gyűléseinken, és népnevelőinken keresztül a tervszerű gazdálkodást állandóan népszerűsítjük, csupán olyan hiányosságok mutatkoznak, mint pl. Magyarszentmiklós község határában, ahol a talaj teljesen homok és mégis nagyobb mennyiségű búzavetést irányoztak elő, mint rozsot, pedig a község határa kimondottan rozstermő terület. Ugyanez tapasztalható a bajcsai futó homokon, ahol szintén csak rozs termelés lehetséges és mégis nagyobb mennyiségű búzavetést irányoztak elő és ugyanez a helyzet Pat községben, ahol a búza vetésterülete aránytalanul nagy. Az itteni talaj is inkább rozstermő talaj. A vetéstervvel kapcsolatban eddig még kulák 104
