Bilkei Irén: A zalavári és kapornaki konventek hiteleshelyi levéltárainak oklevélregesztái 1527-1541 - Zalai Gyűjtemény 47. (Zalaegerszeg, 1999)
BEVEZETÉS
írásbeliség elterjedése az oklevelek számának gyors növekedését hozta magával. Az azonos típusú jogi ügyek megfogalmazása hasonlóan történt, amihez mintagyűjteményeket használtak. Kibocsájtott okleveleik tárgyi szempontból két csoportra oszthatók: egyrészt a hiteleshely előtt tett bevallásról (fassio) kiállított bizonyságlevelek, másrészt a királyi vagy más hatósági felhívásra folytatott eljárásról a megbízóhoz intézett jelentések (relatio). Formailag az oklevelek lehetnek privilegiális oklevelek függő pecséttel, pátens oklevelek rányomott pecséttel és zárt oklevelek, amiket az összehajtogatás után zárópecséttel hitelesítettek." A történeti Zalában több hiteleshely is működött a középkorban: a zalavári, tihanyi, csatári és almádi bencés rendi, a türjei premontrei és az újudvari keresztes konventek. Amikor 1351-ben Nagy Lajos törvénnyel részlegesen szabályozta a hiteleshelyi tevékenységet, a kisebb konventeknek megtiltotta az oklevélkiadást. A zalavári és a kapornaki kivételével a zalai konventektől is visszavonták 1353ban hiteles pecsétjüket. E két utóbbi tevékenysége éppen ettől az időponttól válik fontossá. A zalavári konvent hiteleshelyi működésére az első adat 1260-ból ismert egy pacsai határjárás kapcsán. A pecsét először 1339-ben tűnt fel. Kör alakú mezőben Adorjánnak, a konvent névadó szentjének glóriás képe látható, jobbjában lobogót, baljában ekevasat tart. Körirata: S. CONVENTUS. SCT ADRIANE DE ZALA. A korai hiteles tevékenységnek ma már csak kisszámú okleveles bizonyítéka áll rendelkezésünkre, aminek egy 1341-ben pusztított tűzvész az oka. A veszprémi káptalan 1341. szeptember 15-én kelt oklevelében Miklós zalavári apát kérésére, annak elbeszélése alapján bizonyítja, hogy az apátság levéltárában tűz ütött ki, mert a sekrestyés fráter elaludt és az égve felejtett gyertya meggyújtotta az iratokat. A tűzben elhamvadtak a pápák és a szent királyok oklevelei. 3 Jelenleg a zalavári hiteleshely levéltárunkban meglévő első oklevele 1375. január 2-ról datálódik. A pergamenre írt, pergamenszalagon függő pecséttel hitelesített oklevél egy bevallás (fassio), a zalavári konvent előtt Aracsai Benedek fia, Bohón nyilatkozik arról, hogy osztolci birtokát elajándékozza. (ZML XV. 1. Dl. 15.) A kapornaki konvent hiteleshelyi működését először 1240-ben említik. Pecsétje 1292-ből ismert, köralakú mezőben a Szent Üdvözítő, a konvent névadója, kezében könyvet tart. Körirata: S. C07N/VE/N/TVS SCI SALVATORIS DE 2 Szentpétery Imre: Magyar oklevéltan (Bp., 1930.) 121-138. p. 3 Füssy Tamás: A zalavári apátság története. A pannonhalmi Szent Benedek-rend története VII. Budapest, 1902. 261. p.